Századok – 1974
Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV
KRÓNIKA 1031 üzemelő birtoktestek meglehetősen hézagosan fennmaradt iratanyagát dolgozta fel. Áttekintést közöl a talaj féleségekről, művelési ágakról, az állatlétszámról, a vetésforgóról, a napszámbérekről. A disszertáció eddig feltáratlan levéltári forrásanyagot értékesít. Porcsalmy János: Térhatású, fejlődéstörténeti jellegű szemléltetőeszköz-sorozataink alkalmazása és tantárgypedagógiai hasznosítása, jelentősége a történelemtanításban. (195 old.) A debreceni Csokonai Vitéz Mihály gimnázium iskolamúzeuma országos, sőt nemzetközi hírnevű a történelemoktatással foglalkozó szakemberek körében. A szerző kifejti a múzeum történelmi szemléltetőeszköz-sorozatainak azon elvi problémáit, melyek létrehozásukkal és pedagógiai alkalmazásukkal függnek össze. Az értekezés négy fő kérdéskört ölel fel: az építészeti makett-sorozat, az eketörténet bemutatása, a szemléltető kerámia-tárgyak, a ruhaviselet-történet felhasználása. A tárgyak elkészítési módjának pontos leírásával a művelődéstörténeti kutatások eredményeit hasznosítja a történelemoktatásban. Póta János: A Dunavölgyi Timföldipari Vállalat története. (121 old.) A munka a magyar alumíniumipar közel félévszázados fejlődésének történetébe nyújt betekintést. Bemutatja az alumíniumipar létrehozásának és kiépítésének körülményeit, különös tekintettel a külföldi tőke részvételének szerepére. Elemzi a hitleri Németország gazdasági és politikai befolyásának hatását és következményeit, főleg a [második világháború idején. Foglalkozik a felszabadulás után kialakult helyzettel, a magyar— szovjet alumíniumipari egyezményekkel, az alumíniumipar államosításával, valamint az alumíniumipari kooperáció kérdéseivel. A diszszertáció többségében elsőrangú forrásértékű iratokat értékesített. Ravasz Éva: A tatabányai bányamunkásság mozgalmai a Tanácsköztársaság leverése után. (101 old.) A tatabányai munkásság megmozdulásait tárgyalja az 1919—1920-as esztendőkben. Az események középpontjában az 1919. szeptember 6-i csendőrsortűz és az ezzel kapcsolatos kérdések bemutatása áll. Az ellenforradalom hatalomra jutásának tatabányai eseményeit az eddigi vázlatos feldolgozásoknál jóval részletesebben és alaposabban mutatja be. A szép'ember 6-i események kapcsán elemzi a szerző a Győri fiüntetőtörvényszék iratanyagában fennmaradt vallomásokat, periratokat. Feldolgozta a Párttörténeti Intézet Archívumában található iratokat, a helyi levéltár és múzeum dokumentumait, az egykorú kiadványok adatait és a hozzáférhető visszaemlékezéseket. Regős Edit: A baloldali erők összefogásának néhány kérdése Franciaországban 1965/66-ban. (95 old.) A disszertáció a francia kommunisták és szocialisták közti ideológiai és politikai konfrontáció témaköréhez kapcsolódik. Bemutatja azt a lassan érlelődő folyamatot, amely 1968 februárjára elvezetett a francia baloldal alapjában antigaulleista píattformjának megszületéséhez. Schiffer Péter: Ifjúság és osztályharc (A nyugat-német és a nyugat-berlini diák- és ifjúsági mozgalmak problémái.) (88 old.) A disszertáció vázolja a diákmozgalmak keletkezésének hátterét s a mozgalmak politikai követeléseit, a diákmozgalmak ellentmondásos jellegét és következetlenségeit. A disszertáció kritikusan elemzi a mozgalmak elméleti kérdéseit. Schlett István: A szocialista eszmék elterjedésének kezdetei a magyar közgondolkodásban (1900-1904). (88 old.) A munka részletesen elemzi a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság polgári radikális értelmiségeinek — Jászi Oszkárnak, Káldor Imrének, Leopold Lajosnak — a marxizmushoz, a Bernstein-i revizionizmushoz való viszonyát, a szocializmus fogalmának értelmezését, Szabó Ervinnel való kapcsolataikat, Szabó Ervin szerepét fejlődésükben. Végezetül a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésük formáit írja le. A disszertáció gazdagítja a századfordulót követő első évek szocializmus-értelmezéséről eddig kialakult képet.
