Századok – 1974

Krónika - Tudományos minősítések - 1023/IV

KRÓNIKA 1023 vizsgálatát javasolta: ennek végleges meghatározására a bizottság előreláthatólag 1974 novemberében történ*" ülésén fog sor kerülni. Dömötör Ákos TUDOMÁNYOS MINŐSÍTÉSEK Kubinszky Judia Magyar Munkásmozgalmi Múzeum munkatársa 1974. március 26-én védte meg „A politikai antiszemitizmus jelentkezése Magyarországon és az Antiszemita Párt (1875—1890)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Pölöskei Ferenc, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Mérei Gyula, az MTA levelező tagja, és S. Vincze Edit, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze : Kubinszky Judit olyan témát választott disszertációja tárgyául, amelynek marxisfp kidolgozásával történetírásunk mind a mai napig adós maradt. Külön ki kell tehát emelnünk a szerző kezdeményező bátorságát, hogy az indokolatlanul kényesnek tekintett téma feldolgozására vállalkozott. Tudományos módszerességgel és szilárd elvi megalapozottsággal minden korábbi feldolgozásnál szélesebb forrásanyag feltárásával jelentős eredményt ért el az antiszemitizmusnak mint politikai jelenségnek és szervezett politikai akciónak az ábrázolásában. Feltárja a mozgalom európai ideológiai összefüggéseit, melyek leírásában egy sor új, lényeges elvi következtetésre jut. A tőkés társadalmi fejlődés elmaradottságával és az ezzel kapcsolatosan jelentkező osztályellentétek felvázolásával kibontja a hazai antiszemita mozgalmak társadalmi gyökereit, ismerteti azok ideológiáját. A disszertáció tehát minden szempontból fontos, új eredményeket felmutató munka, és a bírálóbizottság véleménye szerint fontos szerepe lehet a szocialista tudatformálás alakításában. A bírálóbizottság a jelentős eredmények hangsúlyozása mellett főként a társadalmi és gazdasági háttér további kutatására, eddigi eredményeinek árnyaltabb kimunkálására hívja fel a szerző figyelmét. Nem csupán a zsidóság osztálytagozódásának a statisztikai elemzésére lenne szükség, hanem az antiszemita mozgalmakban szerepet játszó, különböző társadalmi rétegeknél is rá kellene mutatni, hogy az objektív indítékok eltértek pl. a hanyatló társadalmi rétegeknél és a munkásságnál, valamint a parasztságnál. Kívánatos lenne, ha a szerző kitérne a kérdés nemzetiségi vonatkozásaira is. Ugyancsak hangsúlyozni kellene, hogy az antiszemita mozgalmak hanyatlásában nemcsak a jelölt által felvázolt politikai mozgalmaknak volt fontos szerepük, hanem a hazai tőkés fejlődés fellendülésének is, melynek kezdetei éppen e mozgalmak hanyatlásának az időpontjára tehetők. E téren részben a statisztikai anyag felhasználása nagyban elősegítené a további kutatásokat. A bírálóbizottság a jelöltnek a felvetett kérdésekre adott válaszát kielégítőnek tartotta. A bírálóbizottság egyhangúlag javasolta Kubinszky Judit részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. október 21-i ülésén Kubinszky Judit részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Kávássy Sándor, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola (Eger) adjunktusa 1974. április 3-án védte meg a „Latinca Sándor (külön figyelemmel somogyi korszakára)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Liptai Ervin, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei L. Nagy Zsuzsa, Siklós András ós Szemere Vera, a történettudományok kandidátusai. A kiküldött bírálóbizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: A disszertáció fontos, új adatokkal, szemléletében is újat adóan járult hozzá a korábbinál hitelesebb Latinca-kép megformálásához, és ugyanakkor sikeresen összegezte az e témában elért eddigi eredményeket. A munka helytörténeti irodalmunknak is lényeges eredménye. Gyarapította az ismereteket a Tanácsköztársaság helyi szerveire és azok működésére vonatkozólag. Egészében gazdagította az eddigi marxista igényű feldolgozásokat az 1918 — 1919. évi forradalmakról. Hiányolható, hogy nem követhető eléggé nyomon Latinca 1919 előtti eszmei, politikai fejlődése. Kívánatosnak tartja a bízottság a szerző további munkásságában a parasztság rétegződésének figyelembevételét, mélyreható elemzését, és politikai mozgásának árnyaltabb bemutatását. Az opponensek és a bizottság felhívják a disszertáns figyelmét, hogy egyes esetekben nem 16 Századok 1974/4