Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
THEODOR KÖRNER ÉS A KATONAPOLITIKAI VITA 105 amikor ti. még a Schutzbund militarizálása, fegyelmezése és depolitizálása állt előtérben — a technikai referensnek, Theodor Körnernek a gondolkodásában tisztulási folyamat játszódott le, egy igen határozott szemlélet kialakulásának irányában. Katonapolitikai tudásának teljes bevetésével és komolyságával dolgozta ki a munkásosztály győzelmének feltételeit, polgárháború esetére. Egy helytelen irányzatú Schutzbund-politika veszélyei kézenfekvőek voltak és Korner ezekről, memorandumának utolsó szakaszában a Legközelebbi feladatok-h&n tiszta képet adott. A hadsereg, a rendőrség és a csendőrség semlegesítésében van annak a reménye, hogy a munkásosztály elkerülhesse a polgárháborút. „Ebből egyértelműen kitűnik, hogy mi a Schutzbund legközelebbi feladata: Kapcsolatot keresni a hadsereggel, a rendőrséggel, a csendőrséggel és ott benfentessé válni. Ez a döntő és az is marad." A következőkben Korner rámutat, mennyire fontos, hogy a Schutzbund az osztályharc politikai és szakszervezeti vezetésével összeforrjon: „A Schutzbundnak ezekkel azonos irányban kell haladnia, nem akadályozhatja semmiképpen a Párt szervezeti fejlődését. Gátlások és súrlódások keletkeznének, ha a Schutzbund külön utakra térne, vagy ha benne lelketlen militarizálás érvényesülne."2'1 A következtetések és a követelmények a további feladatokkal kapcsolatban, egyértelműen és világosan abba az irányba mutatnak, hogy a Schutzbund és a munkásosztály egésze között tudatos és szerves egységnek kell fennállnia, és egyben rámutatnak a munkásság összességétől való elkülönülés és elzárkózás veszélyére. A Schutzbund hivatott arra, hogy a politikai és szakszervezeti harcok gerincét képezze. Kiképzésénél és szellemi befolyásolásánál „tekintettel kell lenni a polgárháború kérdéséhez való elvileg helyes hozzáállásra". Minden törvényes lehetőséget kihasználva, gyakorolja az erőszak alkalmazását ott, ahol az nyíltan gyakorolható, mint a lövészegyletekben, mindenfajta fegyverrel. A harc nem konvencionális szervezeti formái — példa erre a csatornabrigádok* későbbi felállítása -— hivatottak arra, hogy ellenhatást gyakoroljanak a lelketlen militarizálásra és a tömegektől való elszigetelődésre: „A Schutzbund keretében minden olyan szervezetet igénybe kell venni, amely önálló gondolkodással, valamilyen újszerű harci módszerrel szolgálhat,"28 Korner hadtudományi szakértő, történész, humanista, meggyőződéses szocialista, aki a háborúban az Isonzo-hadsereg vezérkari főnöke volt és minden inkább mint militarista, megelőzte korát. Arra, hogy gondolataival utat törjön a Schutzbund Technikai Bizottságában, a legcsekélyebb esélye sem volt. Csak egyedüli barátja ebben a testületben, a zsidó százados, Rudolf Löw — ifjúkora óta szocialista, a kevés szavak és a teljes igazság embere — viseltetett vele szemben végig megértéssel. 27 Saját kiemelés. * A kanálistisztítók szakszervezetéből alakult brigádok egyrészt ellenséges állások robbantását, másrészt veszélyeztetett Schutzbund-esapatoknak a bécsi kanálishálózat útján való levonulását vették tervbe. 28 Saját kiemelés.
