Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 317 fejlődéséről. Ekkor találkoztak is Cranachhal, immár városi tanácstaggal. így keletkezett a Junker Jörg fametszete a wittenbergi út során, amit 1522-ben követett a festmény. Cranach tehát nem a radikális polgári (Doctor Andreas Bodenstein von Karlstadt) és plebejus (Niklas Storch és Thomas Marx posztóslegények) mozgalmat, hanem Luthert követte. Az utak szétváltak, Luther megírta intését a felkeléstől és lázadástól való elhatárolódásért, Karlstadt pedig otthagyta az egyetemet (1522) és a mezőn dolgozva a parasztok között tevékenykedett. Cranach megalkotta Luther és felesége, Katharina von Bora arcmásait több változatban. Portréiról követhetjük — mint Michelet tette — az Erasmusszal szakító Luther változásait. Majd művein mindjobban elnehezül a reformátor, aki addigra már egyházát alárendelte az új, protestáns világi hatalomnak. A művész végig kitartott a lutheri reformáció mellett és ezt az összetartozást hangsúlyozta a wittenbergi városi templom szárnyasoltárán, amikor a renaissance díszű szószéken prédikáló Luthert hallgató község soraiba a reformátor családját és önmagát, immár egész őszen, belehelyezte. így volt joga magát megfestenie Cranachnak, mint energikus aggastyánt a weimari városi templom ,,A megváltás allegóriája" c. festményében.37 De Cranach megfestette Luther munkatársainak arcképcsarnokát is: Philipp Melanchthon aszketikus, sokszor fáradt, csak a wittenbergi oltárképen mosolygó arcát. Mégis Melanchthon nem becsülte túl saját művészüket. Számára — bármi történt is a művészekkel — a nagy géniusz Dürer maradt, Grünewald foglalta el a középső helyet, Cranach a szerény géniusz jelzőjét kapta. A reformációnak ez a jeles képviselője persze nemcsak ebben járt valamennyire önálló utat Luther mellett, hanem sokat tett a protestáns irányzatok (Wittenberg, délnémet városok, Svájc) közelebb hozásáért (1536: wittenbergi konkordia, 1540: variata confessio). Melanchthon művének maradandó része a főiskola- és iskolaügy korszerűsítése.38 Cranach a Katalin-oltáron szerepelteti 37 Auf den Lebenswegen Martin Luthers (Hrsg. von M. A. Kleeberg und Gerhard Lemme. Berlin, 1967) 163. 1.; F. Klauner: Vorwort (K. Schütz: i. m.) 8. 1.; Fenyő I. : i. m. 8 — 9. 1.; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. 17, 40 — 41, 118 — 119, 147, 161.1. (F. Anzelewski és К. Popitz szövege); Kunst der Reformationszeit 7 — 8.1.; O. Thulin : Reformation in Europa 29, 66.1.; L. von Muralt — stb.: i. m. 217, 247. 1. és а 272, 273. 1. közötti színes képes tábla; H. Boehmer : i. m. címkép, 297, 333, 347, 349 — 360. 1.; Herbert Zschelletzschky : Die drei gottlosen Maler von Nürnberg (Bildende Kunst, Heft 5. 1971) 242. 1.; G. F abiunke : i. m. 52. 1.; G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. 23 — 24. 1.; Daten zur Cranach-Biographie 11. 1.; Josef Macek : Der Tiroler Bauernkrieg und Michael Gaismair (Berlin, 1965) 107. 1.; Nützliehe Uhrkunden zur Erläuterung Der ersten Reformations-Geschichte. Aus denen Originalien mitgetheilet von Ernst Salomon Cyprian (Wilhelm Ernst Tentzels, Historiographi Saxonici, Historischer Bericht vom Anfang und ersten Fortgang der Reformation Lvtheri . . . Leipzig, 1717) 516. 1.; Id. L. Granach : Luther mint Junker Jörg. Leipzig, Museum der Bildenden Künste; I. Schulze: i. m. 13, 15, 18, 20, 22 — 23, 33. 1.; Michelet: Introduction à l'histoire universelle (1831) (= Michelet 1798 — 1874... choix par Lucien Febvre. Lausanne, 1946. Textes) 123, 157. 1.; Martin Luther : Der Kampf gegen Schwärm- und Rottengeister <3München, 1957) 319. 1.; Id. L. Cranach: Martin Luther 1526. Stockholm, Nationalmuseum, N. M. 5016; Id. L. Cranach: Katharina von Bora, Luther felesége,.uo., N. M. 5017; Preti Savino : Florenz. Kunstführer I. B. (Pistoia, é. n.) 145. 1.; Masakxchi Kobayashi : Luther and Calvin. Faith, church, and education in the Reformation. (The Annual Reports of The Faculty of Education Tohoku University III. Sendai, 1954) 2.1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 36 — 37.1.; J. Mathesius—ww.-.i. m. 22 — 24, 321. 1.; O. Henne am Rhyn: i. m. 13. 1. és kettős képes tábla a 12. és 13. 1. között; К. Schütz: i. m. 16. 1.; О. Thulin: Die Wittenberger Lutherstätten 6 — 7, 10, 12. 1. 38 F. Klauner : i. m. 8. 1.; O. Thulin : Reformation in Europa 49. 1.; L. von Murait — stb.: i. m. 465. 1.; O. Thulin: Cranach-Altäre der Reformation 20. 1. és képes tábla a 2 Századok 1973/2
