Századok – 1973
Közlemények - Paulinyi Oszkár: A „bánya” kettős jelentése bányagazdaságunk magyar szóhasználatában 967/IV
Paulinyi Oszkár: A „bánya" kettős jelentése bányagazdaságunk ' magyar szóhasználatában ( A Baranya megyei Kasbánya (Újbánya) és Őbánya nevének hiteltérdemlő adatokon épült magyarázatával Reutter Camillo (MNy., LXVIII, 1972, 220—221) kimutatta, hogy 1 szláv eredetű „bánya" szavunknak eddig számon tartott három jelentésváltozata — a > tágabb értelemben ásványi kincs fejtőhelyét is jelentő „gödör" (másként „verem" is), a „fürdő" és a cseréppel bélelt, meg a fazekas „kemence" — mellett régebbi szóhasznála-I tunkban volt még egy negyedik jelentése is: az üveghutát értették alatta. Vagyis nem az üveg készítéséhez használt ásványi anyag kitermelő helyét, hanem a műhelyt, az üzemet, ahol azt a kézműves üvegesség nyersanyagává, vagy éppen kész üvegáruvá is dolgozták . fel. Reutter falvai esetében ez az új jelentésváltozat az 1773. évi „Lexicon . . . locorum" (36. 1.) alapján a XVIII. század utolsó harmadába kísérhető vissza. ; Megállapítását kiegészíthetem azzal, hogy Erdélyben az általa felderített jelentésváltozat nemcsak az üvegkészítő iparban volt honos, hanem bányagazdaságunk egy másik . ágazatának, a vastermelésnek a magyar műnyelvében is. Adatszerű bizonyítékait egyelőre a XVII. század utolsó harmadából ismerem. A forráshelyek: 1. A vajdahunyadi uradalomban az 1681 —1682 években működött „Vas Bányák" leltára az akkor felvett uradalmi i urbárium 578 — 585. lapjáról. — 2. Az említett „Vas Bányák" rendtartása ugyanannak az urbariumnak a 60—69. lapjáról. — 3. „Inventarium ferrifodinarum ad aroem . . . Vajda Hunyadiensem pertinentium . . . diebus 15 et 16 mensis Junii A. 1700 . . . peractum et conscriptum . . ." azoknak Farkas György részére történt bérbeadása alkalmából. —1 A három forrás magyar nyelvű, a harmadiknál a címfej ugyan latin, de összhangban a szöveg „vasbányáival" itt is „Inventarium fodinarum ..." a megjelölés. A három kútfő vasbányaként öt-öt azonos nevű művet vesz számba. 1. Ploszka Bánya a mellette elterülő erdőtől vette nevét. Fekvése: „ . . . vagyon a' Gavosdgyia vizén2 Juba3 nevü puszta Falu helyen fellyül eppitve" (107. és 116. 1.). 2. Limpert Bánya, ,, . . . az megirt Ploszka Bányán jóvalis feliül az Nádráb és Limpert vizén eppitve az két viz között." A Limpert pataktól vette nevét. 1675-ben épült, i ezért mondták Uy Bányának 1 is (110. és 117. 1.). 3. Nádráb Bánya (írva „Nedrabb"-nak is), ,, . . . Limpert Bányán fellyül nem messze az Nádráb vizén oláh módra5 mint az Uj Bánya," nem ugy mint az más három Bánya eppitve ..." A régen e völgyön állott falnadta nevét (110. és 118. 1.). 1 D. Prodan: Produktia fireului pe domeniul Hunedoarei in secolul XVII. — Extras din Anuarul Institutului de Istorie din Cluj. Cluj. 1960. 107—121. (Anexe I—III). — A szövegben az öt „Bánya" leírása után zárójelben megadott lapszámok e különnyomatra vonatkoznak. 2 Felsőteleknél betorkoló balparti patakja a Csernának. 3 Poloszka és Telek közt; Csánki V., 108: poss. L(y)uba, villa Jwba (1482, 1506, 1510). 4 Nem azonos az alább 5 alatt leírt hasonnevű művel. 5 Eredetiben elírva „mondra" áll. 6 Ld. alább 5 alatt. 10*
