Századok – 1973
Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I
DEÁKÉLELMEZÉS A XVII. SZ.-BAN 89 üt,tatnak, az ittvaló pastorok, mester, egyházfiak és a scholában való két offieialisok szokotályák meg (értékeljék fel), és mind bort, mint búzát tizenkét részre bontván, egy-egy holnapra a mi jut csak annyit oszszanak fel a deákok benne, akár borul, akár buzárul vagy pénzül."8 2 A marosvásárhelyi szegónytanulók segélyezését szolgálta a több helyről befolyó búzatized, amelyből a kollégium sütője (mert ilyen is volt) kis cipókat sütött. A gazdák a cséplés idejéről értesítették a kollégiumot, hogy küldje ki csepeltető deákjait, akik azután átvették a kollégiumnak járó gabonát és intézkedtek annak beszállításáról. A sütött cipókból csak azok részesülhettek, akik a reggeli könyörgésen részt vettek. Ez a visszaélések sorozatát indította el, mivel a könyörgésen többnyire hiányosan jelentek meg, a cipósok névsora viszont minden reggel megtelt. A deákok az így kapott kis cipókat a város piacán értékesítették. Ezek mellett a kisebb adományok mellett jelentős helyet foglalnak el a fejedelmi juttatások és az állami intézkedésekben biztosított anyagiak. A debreceni kollégium megerősödésének alapja volt a Bocskai fejedelem által 1606-ban végrendeletileg adományozott debreceni harmincad, a Báthori Gábor fejedelem által 1609-ben rendelt szepesi részbirtok tizede, a Bethlen Gábor fejedelemtől kapott két tokaji szőlő termése, Zólyomi Dávid előbb idézett birtokdézsmája, a Barcsai fejedelem által adományozott kősó és pénzhagyaték (1660), és a Rhédey Ferenctől 1667-ben kapott hegyközszentimrei birtok jövedelme.8 3 (A debreceni kollégium ingó és ingatlan értékére jellemző, hogy amikor 1798-ban a kollégium önálló gazdálkodási rendszere megszűnt, a kollégium öszszes vagyonaként 128.391.— akkori magyar forint ment át az új pénzgazdálkodási rendszerbe.8 4 ) Érdemesnek látjuk megemlíteni az 1677. május 17-én az Apafi Mihály fejedelemtől a sárospataki-gyulafehérvári kollégium részére kiutalt évi 600 forint és 300 köböl búza túlságosan is pontos szétosztását, amit Lipcsei György kurátor így végzett el: „Buza minden hónapban kimegyen 27 köböl (108 véka). Ennek fél köblit tudván rosta aljára és minden egyébféle apadásra, ugy mindazonáltal, hogy az praebitor rosta aljába semmi búzát ne engedjen hagyni a rostálóknak. Mely búzából süttessen jó rendes cipókat, mindenik vékából süttetvén 60—60 cipót, egy-egy vékából, ha a sütőasszony a 60 cipót ki nem süti, az ő fizetésére kell tudni azt a hiányt, minthogy a búzát is vám nélkül őrlik. E cipóbeli járandóság ennyi személynek sussentáltassék : 35 öreg deák, a kiknek napjában 4 — 4 cipót kell kiadni, menvén rájuk 30 nap alatt 4200 cipó. 35 exspectans számára — a szenior uram két cipójával együtt — mindenkinek napjában adván 2 — 2 cipót, mely teszen 30 nap alatt 2100. És igy teszen az egész cipószám a sütő cipójával együtt 6420 (a sütő számára is 4-et számítva napjára), mely sül 27 köböl és 3 véka búzából. A korpája jutván ezen búzának a sütő conventiojából. A megirt exspectansok közül a kik öreg deákok (primarius vagy elsőrendű) lesznek, azok is ugy szintén részesüljenek az ételből, mint az alumnusok. Mikor a kollégiumból kimennek, akkor az ő praebendájok ne dissipáltassék és ki se adassék, hanem pro sequenti necessitate számokra megtartassék, melyre szenior uram lelkiismeretesen viseljen gondot. Az mi pedig a pénznek erogátiójára illik, az is az alább megírt mód szerént erogáltassék: 82 Koncz J. : i. m. 80. 1. A szokotál szó értelmezését lásd: Czuczor—Fogarasi: A magyar nyelv szótára. Pest. 1870. V. köt. 1398—1399. 1. 83 Nagy Sándor: i. m. 95. 1. 84 Uo.
