Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
944 ANATOLIJ GRICKEVICS kodhatott rájuk. E mellett a bizánci papsághoz fűződő kapcsolataik megkönnyítették a litván fejedelmek politikai akcióit, amelyek arra irányultak, hogy megtartsák a Litván nagyfejedelemség keleti vidékeit, ill. új területeket hódítsanak. Miután Bizánc a török hódítás következtében meggyengült, a pravoszláv egyházi méltóságok — metropoliták, érsekek és püspökök — helyi születésűekből kerültek ki, akik rokoni kapcsolatban voltak a belorusz és ukrán földek feudális uraival. így pl. 1475 — 1480 között Miszail Pesztruckij herceg, a korábbi szmolenszki püspök, volt a metropolita,11 aki rokonságban volt Andrej Vlagyimirovics Ol'gerdovics herceggel, valamint a Szokolinszki és Szapeg hercegekkel. Bátyjának unokája a Szapeg családnak adta át örökbirtokát Csereja várossal együtt.12 Az egyik kijevi metropolita, Joszif Szoltán (1507—1521 között), aki korábban szintén szmolenszki püspök volt, belorusz feudális családból származott, amelynek több tagja töltött be különböző állami tisztségeket. Apja Kázmér király tábornagya, valamint szlonim-i és novogrudok-i helytartója, fivére Öreg Zsigmond tábornagya volt és 37 lovast állított a hadseregbe, nagybátyja pedig a fejedelmi birtokok kincstartója volt.1 3 Utóda, Joszif, polocki feudális családból származott. Fia polock-i bojár volt.1 4 Szilveszter metropolita (1556 —1568) egykor királyi kincstartó volt Vilnóban.1 5 A következő metropolita Iona Protaszovics-Osztrovszkij (1568 —1577) Báthory István királyi titkárának atyja volt.1 6 1551 —1558 között German Litavor-Hrebtovics állt a polock-i érsekség élén, őt szintén a feudálisok egyik képviselője, Gleb Ivanovics Korszak polock-i bojár (Geraszim érsek) követte.17 Jellemző, hogy Zsigmond Ágost nagyherceg 1558 márciusában German Hrebtovics polock-i érsek utódjává „a polocki földek urát, Gleb Ivanovics Korszak nemest" nevezte ki „hűséges szolgálatáért" és a polocki vajda, Sztaniszlav Dovojna, valamint „a polocki földek nemes urainak" kérésére, holott nem is papi ember volt.18 Az 1552-es polock-i összeírásban még mint földbirtokos nemes szerepelt, akinek 6 birtoka volt, amelyek Golubicsi mezővárost, 13 falut, 4 kisebb települést és néhány tanyát öleltek fel. Birtokain összesen 66, különböző kategóriába tartozó parasztcsalád, 14 kézműves, és 54 különböző kategóriájú szolgáló ember élt. így ez a feudális úr, a későbbi érsek jobbágyai mellett különböző helyzetű vazallusokkal is rendelkezett. Utazó emberektől — akik két lovat állítottak hűbéruruknak — kisebb szolgáló nemesekig, akik jobbágyaikkal együtt voltak vazallusai. Birtokairól Korszak összesen 11 lovat állított „közösségi szolgálatra".19 Később, 1562-ben az egyik neves belorusz feudális nemzetségből származó Grigorij Markovics Volovics-ot2 0 nevezték ki polocki érsekké. Ismert feudális családok képviselői voltak a vlagyimir-breszti püspökök: Ivan Borzobogatij-Krasznyenszkin 1548 —1565 között,21 Meletij Hrebtovics — a polocki érsek unokaöccse — 1676 —1693 között,2 2 őt a breszti katonai helytartó Ipatij Pocej követte (Kamenyeck megyében voltak birtokai),2 3 aki később mint az egyházi unió híve vált ismertté. 11 Uo. 137. 12 Ádám Boniecki: Poczet rodów w Wielkiem Ksiçstwie Litewskiem w XV i XVI wieku. Warszawa. 1887. 264—266. 13 Uo. 330-331. li I. Csisztovics: i. m. 139. 15 Uo. 140. 16 Uo. 141. 17 Uo. 165. 18 Aktü, otnoszjascsieszja к isztorii Zapadnoj Roszszii. Tom 3. (Nyugat-Oroszország történetére vonatkozó források [A továbbiakban: AZR] Szankt-Peterburg. 1848. 95. 19 Polockaja revizija 1652 g. (Az 1552-es polocki revízió). Moszkva. 1905. 86 — 90. 20 Csisztovics: i. m. 156. 21 Uo. 166 és Á. Boniecki: i. m. 164—155. 22 /. Csisztovics: i. m. 166. 23 Uo., ill. A. Boniecki: i. m. 248 — 250.
