Századok – 1973

Történeti irodalom - Angelov Dimitar: Obrazuvane na balgarszkata narodnoszt (Ism. Niederhauser Emil) 771/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 771 ziát illetőleg a kormány a felkelés megakadályozására csapatösszevonásokat foganatosított. Mintaszerűen összeállított forrás- és irodalomjegyzék s néhány ízléses térkép egészíti ki az értékes munkát. KOVÁCS ENDRE D1MITÁR ANGELOV: OBRAZUVANE NA BÂLGARSZKATA NARODNOSZT (Szofija, Nauka i Izkusztvo. 1971. 415 1.) A BOLGÁR NEMZETISÉG KIALAKULÁSA Dimitár Angelov, a szófiai egyetem tudós bizantinológus professzora már számos nagy munkával tette nemzetközi viszonylatban is ismertté nevét, hadd utaljunk csak összefoglaló Bizánc-történetére, vagy a bogomilokról szóló, már három, egyre bővebb kiadást megért könyvére. Legújabb, ismét imponáló anyagtudásáról ós a szakirodalomban (még hozzá sokféle szakirodalomban) való jártasságáról tanúskodó könyve a középkori bolgár történelem egyik sokat vitatott (és a múltban sok visszaélést lehetővé tevő) problémáját veszi részletes vizsgálat alá, a bolgár nép etnogenezisét. Itt kell rögtön kitérnünk a cím magyar fordítására: a nemzetiség kifejezés persze nem jó a magyarban, mert ezen mást szoktunk érteni, a bolgár narodnoszt azonban megfelel az orosz narodnoszty-nak, és a középkori egységes etnikumot (vagy népet), a burzsoá nemzet évszázados előzményét értik ezen. Angelov kutatásainak eredményeit már korábban rövid összefoglalásban közreadta (ld. Századok, 1971. 105. évf. 3 — 4. sz. 835 — 837. 1. és Világtörténet, 1970. 20. sz. 115—117. 1.). Ebben a munkában viszont a források alapos és szellemes elemzésével még jónéhány újabb fontos részletet tud ehhez hozzáadni. A bevezetés a nemzetiség fogalmi elemzését nyújtja (erre még visszatérünk), valamint a bolgár etnogenezisre vonatkozó eddigi történeti irodalom áttekintését. Az első fejezet a thrákok fejlődését mutatja be a római hódítás előtt és a római uralom idején, a következő a szlávok és a bolgár-törökök megjelenését és letelepedését a Balkánon a bolgár-szláv állam megalakulásáig, a harmadik fejezet a bolgár nemzetiség kialakulását az államon belül a IX. század derekáig, a következő ennek az asszimilációs folyamatnak a befejeződését az első bolgár állam utolsó másfél évszázadában, az utolsó fejezet pedig a bizánci uralom alatti fejlődést ismerteti. A bolgár etnogenezis három komponense tehát a thrák, a szláv és a bolgár-török elem, a thrákokat a szlávok már az államalakulás előtt asszimilálták, az államot a szlávok és a bolgár-törökök közösen hozták létre a Bizánc elleni harcok során, de a számbeli túlsúlyban levő szláv elem a bolgár-törököt is asszimilálni tudta. A kereszténység felvétele csak erősítette azt az etnikai egységet, amely erre a korra, a IX. század második felére már kialakult. Ennyiben lehetne nagyon leegyszerűsítve összefoglalni a szerző eredményeit, de akkor még távolról sem tértünk ki valamennyi finom részletmegállapítására. Hadd utaljunk ezek közül mégis néhányra. így a thrák etnikum fejlődésével kapcsolatban hangsúlyozza, milyen keveredésen ment át a római uralom idején. A szlávokba való beolvadás után a thrák elem antropológiai jegyei egyidőre eltűntek, később azonban az öröklés törvényei értelmében ismét előbukkantak, így az a tény, hogy ma a bolgárok nagy része a sötéten pigmentált antropológiai típushoz tartozik, a thrákok örökségének tekintendő. Igen érdekes, ahogy a korabeli forrásokban, pl. I. Miklós pápa ismert válaszában (ame-