Századok – 1973

Történeti irodalom - Angelov Dimitar: Obrazuvane na balgarszkata narodnoszt (Ism. Niederhauser Emil) 771/III

772 TÖRTÉNETI IRODALOM 772 lyet Borisz, az első keresztény bolgár uralkodó kérdéseire adott), ill. a mai bolgár folklórban kimutatja egyrészt a szláv, másrészt a bolgár-török szokások, hiedelmek és hagyományok nyomait. A IX —X. században népnévként hol a bolgár, hol a szláv szerepel a legtöbb esetben, amiból Angelov kettós nemzetiségi öntudatra következtet, de olyan értelemben, hogy ekkor már a bolgár egyértelműen szlávot jelent, de a szűkebb bolgár-szláv öntudat mellett megvolt a szláv népek összességéhez való tartozás tudata is. A bolgár— török elem maradványai azonban kimutathatók, pl. a népszokásokban éppen azokon a területeken, ahol a bolgár-törökök eredetileg megtelepültek (többek között a Dobrudzsa). Nyelvileg is több nyoma van, egyes szavakban, de talán a nyelvtani szerkezetben is, ezt a kérdést azonban, a thrák nyelvi elemek nyomainak a kérdésével együtt Angelov szerint még tovább kell kutatni, ahogy a néprajz is még számos új adalékkal szolgálhat. A legfontosabb elem persze a szláv, Angelov az egykori Moesia, Thracia és Macedonia provinciák szláv lakosságát már a korai időszakban bolgár típusúnak mondja (a Balkán nyugati felén élő szlávokat pedig szerb-horvát típusúnak), a bizánci uralom idején pedig ezeknek a területeknek a lakosait már bolgároknak, vagyis bolgár-szlávoknak nevezi. Az első bolgár állam ezeket a szlávokat valóban rövidebb-hosszabb ideig uralma alatt egyesítette, de hogy ez az egyesítés tudatos törekvés eredménye lett volna, mint Angelov hangsúlyozza, az a forrásokból meggyőzően nem mutatható ki. A szláv és a bolgár-török elem közös államalapításának formáját (vagyis hogy bolgár-török hódítás volt-e, vagy a bolgár-törökök és a szlávok szövetsége), amely szintén sok vitára adott okot, Angelov nem élezi ki, pusztán a két népelem valamiféle egyetértéséről beszél a Bizánc elleni védekezés érdekében. A bolgár-szláv etnikum kialakulása egybeesik a feudális rend kialakulásával, amire Angelov ismételten kitér, ugyanakkor hangsúlyozza az etnikum (nemzetiség) egységét, vagyis hogy az uralkodó osztály és a kizsákmányoltak nemcsak egységes nyelvet beszéltek, hanem szokásaik ós hiedelmeik is azonosak voltak. Ezzel kapcsolatban térnénk vissza Angelov könyvének bevezetőjéhez. Ennek első részében elméletileg összegezi és általánosítja a nemzetiség (narodnoszty) ismérveit. Öt ilyen ismérvet különböztet meg: 1. a közös nyelv, 2. az anyagi és szellemi kultúra közössége, 3. a történelmi emlékezet, vagyis az etnikum múltjának ismerete, 4. esetleg a közös vallás, 5. a nemzetiségi (etnikai) öntudat. Ez forrásszerűen az egységes népnév használatában is megmutatkozik, és ezt az ötödik ismérvet tartja Angelov a legfontosabbnak. A nemzetiség kialakulásának, létrejöttének azonban vannak bizonyos feltételei. Ezek közül elengedhetetlen a közös terület, az állam megléte, és a gazdasági fejlődés magasabb foka, amikor már a városok is megjelennek. Előfeltétel lehet még a vallási mozzanat, egy új vallás felvétele, továbbá a saját írásbeliség kialakulása, ennek révén pedig az illető etnikum értelmiségének a létrejötte. Az ismérveket és az előfeltételeket Angelov gondosan elkülöníti egymástól. Az előfeltételek szükségesek a nemzetiség létrejöttéhez, de ha ez egyszer megtörtént, akkor már az egyik vagy a másik előfeltétel, vagy akár valamennyi el is maradhat, a nemzetiség fennállhat tovább is. Ezt éppen a bolgár nemzetiségnek (etnikumnak) a bizánci uralom alatti fennmaradásával bizonyítja. Ez az elméleti általánosítás igen érdekes és gondolatébresztő, és ha kissé az is az olvasó benyomása, hogy túlságosan a bolgár fejlődésből következteti ki, mindenképpen megfontolandó. Érdemes volna ezt az elméletet a burzsoá nemzet fogalmával egybevetni, akkor talán a burzsoá nemzettéválás folyamata is világosabban körvonalazható lenne, és a nemzetfogalom ismérveit is újra át lehetne gondolni. A könyvhöz a szövegben mellékelt térképek igen áttekinthetőek és hasznosak, de legyen szabad megjegyeznünk, hogy a 223. lapon található térképen, amely a bolgárszláv állam területi terjeszkedését mutatja be, túlzás Sámuel birodalmának 996-beli