Századok – 1973
Történeti irodalom - L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919–1944 (Ism. Stier Miklós) 750/III
TÖRTÉNETI IRODALOM 751 élet egyes részletei — hozzák közelebb a mai olvasóhoz a korabeli párt-politizálás ós pártélet néhány jellemző vonását. Több jól sikerült kis portré eleveníti meg a fővásosi baloldali polgári ellenzéki politika legnevesebb alakjait, „legsikeresebb" politikusait. (A könyv függelékében ezek fényképe is közlésre került.) A Nemzeti Demokrata Párt vezéréről, Vázsonyi Vilmosról így ír: „ . . . hatalmas, robusztus alakja, társaság- és életszeretete, rendetlen ruházata, a párton belüli s környezetével szembeni zsarnoki hajlama, „közkatonái" — ahogyan a párttagokat, munkatársait nevezte — feletti uralma a fővárosi élet ismert figurájává tették. Az Abbázia kávéházban, törzshelyén, ügyvédi irodájában vagy a Központi Demokrata Körben sokféle érdekes ember vette körül. Együtt dolgozott Vámbéry Árminnal, akihez szoros barátság fűzte, Lógrády Károllyal; irodája kenyeret adott a kezdő Illés Bélának." ízelítőt kapunk továbbá az olykor „félelmetessé" váló liberális ellenzéki sajtóból, s korszak politikai mechanizmusában játszott fontos szerepéről is. Az érdekes, életszerűen megelevenített részletek mellett tudományos igénnyel mutatja be a főváros, a fővárosi politika sajátos helyét, jellegét az ellenforradalmi rendszerben, s feltárja a demokrata és liberális pártok kispolgári, polgári bázisát, vezetőik társadalmi helyzetét és összeköttetéseit, vázolja politikai programjaik elméleti-ideológiai hátterét és alapját. A könyv első része az ellenforradalom hatalomrajutásának, berendezkedésének időszakában követi nyomon az ellenzéknek a fővárosi politikában játszott szerepét. Részletesen ismerteti a kurzus-időszak fővárosi politikájának eseményeit, majd az ellenzéknek a konszolidáció idején bekövetkező megerősödését (Ripka főpolgármestersége, az 1925. évi választások eredményei, a Demokrata Blokk működése.) Második része a gazdasági válság társadalmi-politikai hatására a 30-as években kibontakozó általános politikai jobbratolódás folyamatában tárja fel a fővárosi politikai pártok helyzetét, működését és harcát a fővárosi autonómiát mind erőteljesebben csorbító kormányzati törekvésekkel szemben. Részletesen ismerteti az 1930. évi fővárosi törvény születését, hatását, az ellenzéki pártok állásfoglalását, az ugyanezen óv fővárosi választásának eredményeit, majd a Gömbös-korszak fővárosi politikáját s az 1935. évi községi választások lefolyását. Képet kapunk a liberális polgári ellenzéknek az évtized folyamán mindinkább erősödő szélsőjobboldal-ellenes küzdelmeiről. Az utolsó rész a háborús időszakkal foglalkozik. A szerző itt feltárja, hogyan változnak, módosulnak az ellenzék politikai küzdelmeinek keretei, lehetőségei, s ennek következtében módszerei, hogyan csökken végül is a liberális ellenzék politikai súlya, szerepe, tömeghatása a sajátos háborús helyzetben, s végül vázolja a liberális ellenzék sorsát a német megszállás idején. L. Nagy Zsuzsa könyvének olvasásakor a téma újszerűsége, mindeddig feldolgozatlan volta eleve felkelti az érdeklődést. Zömmel ismeretlen levéltári iratokra, parlamenti ós fővárosi törvényhatósági jegyzőkönyvekre, nagymennyiségű sajtóanyagra, visszaemlékezésekre támaszkodott. Érdemeit fokozza, hogy a liberális pártok történetét elsődleges források (tehát az e pártok működése során keletkezett saját iratanyag) gyér volta miatt döntő mennyiségben tulajdonképpen másodlagos forrásokból is sikeresen rekonstruálni tudta. Jó történetírói felkészültség, a források gondos elemzése, megfelelő forráskritikai érzék kellett ehhez. Szerencsésen párosult ezekkel az erényekkel a szerző közérthető, világos stílusa, szerkesztő-készsége; így születhetett meg az egészében szívonalas, értékes történeti feldolgozás. Nagy Zsuzsa könyve — úgy véljük — mindenekelőtt feltáró-leíró jellegű. Mint címe is jelzi, főként a budapesti politikai élet vizsgálatát tartotta feladatának. Amellett, hogy messzemenően egyetértünk a szerzővel a főváros bizonyos önállóságának, sajátos külön helyének a fővárosi pártok különleges, helyi érvényű és jelentőségű szerepének