Századok – 1973

Történeti irodalom - Fehér András: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az ellenforradalmi rendszer (1919 augusztus–1921) (Ism. Stier Miklós) 748/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 749 arculatát, s elsőként tesz kísérletet arra, hogy feltárja a mozgalom belső erőit és irányzatait, 3. elemzi a párt vezetőinek politikai elképzeléseit, s végül 4. képet ad arról, milyen eszközökkel keresték és találták meg a párt helyét, működési területét az új körülmények között. A Tanácsköztársaság leverése után - az ellenforradalmi rendszer felülkerekedésének időszakában hallatlanul felgyorsuló események közepette — rendkívül bonyolult politikai helyzet alakult ki Magyarországon. Az összetett belső helyzet kikristályosodásának folyamatát erőteljesen befolyásolta az antant hatalmak nyílt beavatkozása is. Ezeknek a körülményeknek alapos elemzését adja a szerző, s ebben a keretben vizsgálja a szociáldemokrata párt újjászervezését és első kísérleteit koalíciós kormány létrehozására. A konkrét helyzet elemzésének eredményeként véleményünk szerint helyesen állítja, hogy a munkásosztály s maga a szociáldemokrata párt „a helyzet megfordítására egyáltalán nem gondolhatott . . . Feladata elsősorban a munkásosztályt és szervezeteit ért csapásoknak a lehető legkisebb vérveszteségek, elvi és politikai engedmények nélküli elhárításában, az 1918 előtti szervezeti keretek visszaállításában, az ellenforradalmi rendszer lényegének világos feltárásában, az ellene folytatható harc lehetséges eszközeinek maximális kihasználásában, a munkáspárt marxista arculatának megvédésében s a munkásság marxista szellemű nevelésében állott." A következőkben a szociáldemokrata párt vezetőinek a Friedrich-kormánnval szemben folytatott politikáját tárja fel igen részletesen és alaposan, majd elemzi a párt vezetőinek a Clerk-tárgyalásokon kialakított koncepcióját. Arra a következtetésre jut, hogy a párt polgári demokratikus vagy egyfajta demokratikus-liberális berendezkedésre irányuló politikai koncepciója realizálásának 1919 őszén sem a belső politikai, sem a külső feltételei nem voltak meg — „hiányoztak objektív feltételei, és ez volt sikertelenségének döntő oka". Amikor a pártnak a Huszár-féle koncentrációs kormányban való részvételét vizsgálja a szerző, már több elmarasztaló ítéletet is hoz a szociáldemokrata párt politikájára vonatkozóan. Politikailag súlyos hibának tartja a koncentrációban való bennmaradást, s a választási agitáció megindítását 1919 decemberében. Egyaránt elítéli a párt vezetőségében kialakult két politikai koncepciót: Garami elképzelései szerinte illuzórikusak voltak, s politikai cselekvése, amelyet már a Vanczák-szárny többségi véleménye alapján tett, megalkuvás volt. Objektíve az ellenforradalmat segítette — írja Fehér András A párt ezután következő passzivitási politikáját már pozitívabban ítéli meg a szerző, s indokoltnak tartja a politikai elszigeteltség feloldására irányuló törekvéseit is, de bírálja azért, hogy illúzióival az uralkodó osztályok kezére játszott, alapjában az ellenforradalmi rendszerrel messzemenő szolidaritást vállalt. Lényegében pozitívan értékeli a pártnak a Polgárok és Munkások Szövetségéhez, a liberális blokkhoz való csatlakozását, de számon kéri a szociáldemokratáktól e polgári pártok bírálatát, s illúzió-keltésként értékeli a blokkban játszott szerepót. A könyv utolsó nagyobb fejezete már az „offenzív passzivitás" politikájának időszakát, s a Bethlen-Peyer paktum megkötését tárgyalja. Megállapítja, hogy 1921 nyarától kezdődik az a politika, amely a kormánnyal való megegyezés érdekében minden eszközzel építi az efelé vezető utat. Részletesen elemzi, hogy milyen lépések után került sor a paktum születésére, aláírására. Felveti azt a gondolatot, hogy végső fokon nem annyira az írásban rögzített forma, hanem a későbbi gyakorlati megvalósulás határozza meg a paktum értékét. Alapjában természetesen elítéli a megegyezést, amelyet történeti irodalmunkban éppen Fehér András munkája elemez először ilyen sokoldalúan és árnyaltan. Talán ismertetésünkből is kitűnik, hogy a könyvön magán is végigvonul az a kettős tendencia, amelynek gyökerét éppen a bevezetésben próbáltuk röviden vázolni.