Századok – 1973
Közlemények - Anderle Ádám: A 48-as magyar emigráció és Narciso López 1851-es kubai expedíciója 687/III
704 ANDERT.E ÁDÁM ami ezzel egyet jelent — sa szántó „minifundiók" is jelzik — a kistulajdonosi réteg számbeli növekedése; a másik a koncentráció, mely elsősorban a cukoriparban, s más módon a dohány iparban is lejátszódik ebben a periódusban. Ez a cukoriparban elsősorban a feldolgozás területén, az ingeniókban mérhető statisztikusán, ahol a rabszolgamunkát és az állati erőt a gőzgép váltja fel:94 1827: 1000 ingenióból 25 (2,5%) 1846: 1422 ingenióból 286 (19,8%) 1861: 1365 ingenióból 949 (69,5%) használ gőzgépet. A cukor érdekeinek megfelelően 183 7-től a vasútépítés is megkezdődik. 9 5 E technikai átalakulás — ipari forradalom — egyrészt azt jelenti, hogy gépekkel több cukrot állítanak elő (s a gépek maguk is kvalifikált — szabad — munkaerőt követelnek), másrészt a gyárak egyre több cukornádat követelnek. Ennek következtében az ültetvényeken több néger rabszolgára lett szükség, aminek nem voltak meg a feltételei. Ez a szituáció a cabszolgatermelés válságát jelzi. A rabszolgára alapított munka fékezi a technikai átalakulást, a termelés felfutását, s a rabszolga magas költségei a kubai cukor versenyképességét is akadályozzák.96 E válságnak nem mond ellent az, hogy a cukor e korszakban válik uralkodóvá a kubai gazdaságban, a cukorültetvényesek lesznek a gazdaságilag legerősebb réteg Kubában. E rétegnek gazdasági érdekeiben és kapcsolataiban is fokozatos átrendeződés volt megfigyelhető, összefüggésben azzal, hogy az európai répacukor kiszorította az öreg kontinens piacairól a kubai nád cukrot.9 5 Pinos y Santos adata szerint 1850-ben a 200 000 t cukorból 85 000 t-t már az USA-ba szállítanak (4ö,5%),98 s 1859-bsii az összexport 42%-a kerül az USA-ba, s csak 12%-a az anyaországba.99 Igen erősek az angol 94 J. Hell: i. m. 80. 1. A FAR kötete szerint 1846-ban 252 a gőzzel hajtott ingenio.. I. m. 130. 1. Chain adatai 1860-ra: mechanizált ingenio 8,3% félig mechanizált ingenio 80,6% állati erővel dolgozó ingenio 11,1% I. m. 81. 1. 95 Julio Le Riverend: História economica de Cuba. 2. kiad. La Habana, 1965. 177—179. 1. 98 Uo. 170—174. 1. A kubai irodalom ezt az 1840-től kezdődő periódust a rabszolgatartó termelés válsága szakaszának tartja. Vö. Chain', i. m. 77—85. 1., F. Portuondo del Prado: i. m. 253. 1. 97 Census of Cuba közli Porter becsléseit. Eszerint a répacukor világtermelése: 1840: 50 000 t 1850: 200 000 t 1860: 400 000 t 1870: 900 000 t 1880: 1 860 0001 98 O. Pinos y Santos i. m. 146. 1. 99 J. Hell: i. m. 83. 1. Ouerra y Sanchez cukorexportra vonatkozó adatai: 1844: 16 150 000 arroba (= 11,5 kg) 1845: 7 604 000 1846: 15 800 000 1847: 20 400 000 I. m. 456. 1. A Census of Cuba adatai a cukortermelésre: 1853: 322 000 t 1854: 374 000 t 1855: 392 000 t 1856: 348 000 t I. m. 527. 1. /
