Századok – 1973
Történeti irodalom - Kovacsics József lásd Ila Bálint - Krieger Leonard lásd Higham John - Krischan Alexander: Die „Temesvárer Zeitung” als Banater Geschichtsquelle (1852–1948) Ism. V. Windisch Éva) 480/II
480 TÖRTÉNETI IRODALOM 480 szem előtt tartja, a bojárok pedig önös érdekeiket képviselik. Mivel tárgyát a XVI—XVIIT. századi történelemből meríti, a nem-román nemzetiségeknek és vezetőiknek nincs stabil karakterisztikájuk. A román nép sem a „nyugat népe keleten" missziót teljesíti, hanem egyszerűen csak az általa lakott területnek — a kontinuitás alapján is — jogos örököse és birtokosa. Nicolae Iorga válogatásának magyar nyelven történő megjelentetésével első ízben vált nálunk hozzáférhetővé a nemzeti közgondolkodást oly nagy mértékben alakító világhírű román történész életművének egy kevésbé ismert részlete. Egy bevezető tanulmány, amely az életmű és nem kevésbé a tragikus végű életsors, valamint a válogatás szempontjainak felvázolásával szilárdabb támpontokat nyújtott volna az olvasónak, még nagyobb értéket adott volna e vállalkozásnak, amely egyébként így sem csekély, s egészében a bukaresti Kriterion könyvkiadó érdeme. GERGELY ANDEÍS ALEXANDER KRISCHAN: DIE „TEMESVARER ZEITUNG" ALS BANATER GESCHICHTSQUELLE (1852—1948) (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerkes. Reihe B, Bd. 24. München, 1969. 160 1., IX tábla) A „TEMESVARER ZEITUNG" MINT BÁNÁTITÖRTÉNELEMFORRÁS (1852-1948) A mai történettudomány elméletileg világszerte tisztában van az újságnak: napi- vagy hetilapnak történeti forrásként való jelentőségével — különösen a XIX. század elejétől napjainkig nyúló korszakban, melyre a napisajtó és az általa közvetített hírszolgáltatás hatalmas kiterjedése jellemző. Ugyanakkor azonban mindazt a széleskörű és módszeres forrásértókelő és forráskritikai tevékenységet, melyet a történelem más típusú forrásaival szemben a felhasználó történészek kialakítottak, ezzel a forrástípussal kapcsolatban még nélkülözzük. Az újságot magát a benne foglalt információt felhasználó történész többnyire csak mint a konkrét adatot vagy adatsorozatot megőrző keretet tekinti, melynek világnézeti és politikai beállítottsága többnyire csak a konkrét adat értékelése, hitele szempontjából érdekli. Az ilyen módon eljáró kutató azonban könnyen tévútra kerülhet: a lap felületes, sematikus értékelése torzítja az információ értékéről kialakított véleményét is. E veszély, s ugyanakkor a sajtó, különösképpen a napisajtó növekvő jelentősége éppen az utolsó másfél évszázad kutatásában indokolják azt az igényt, mely konkrét sajtótermékek, elsősorban hirlapok olyan monografikus feldolgozására irányul, melynek eredményeképpen a lapot forrásként felhasználni kívánó történész a lap külső történetén túlmenően megkapja azokat a felvilágosításokat is, melyeknek segítségével a lap által közvetett információt helyesen értékelni is képes lesz. Ugyanakkor természetszerűleg felmerül az igény maguknak ezeknek az információknak minél bőségesebb feltárására is. Egy akár csak néhány évtizedet megért napi- vagy hetilap is azonban fennállása alatt olyan hatalmas tömegű ós főleg olyan heterogén információs anyagot gyűjt össze lapjain, hogy abból a csak valamilyen szempontból is értékkel, jelentőséggel bíró szövegek, adatok egyszerű kigyűjtése is hatalmas, gyakran a konkrét kutatás szempontjából ki sem fizetődő feladat. így keletkezik az igény a meghatározott hírlapokat, napilapokat, vagy azok egyes csoportjait tartalmilag feltáró művekre: reper-
