Századok – 1973

Vita - „Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767”. Varga János doktori értekezésének vitája. (Granasztói György) 440/II

446 VARGA JÁNOS DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA 446 nősen magasra emelte a meghatározott járadékot szolgáltató ember értékét. Mindez a jobbágy személyi függésének szorosabbra vonásához, az ablieeneiáció megszüntetésé­hez vezetett. A folyamat elindításához tehát kívülről jött erőszakos tényező adta meg a döntő lökést, e véleményének korrigálását továbbra sem látja szükségesnek. Az értekezés opponense e vitában a vizsgált kor gazdasági életét olyan hálóhoz hasonlította, amelynek szálai a konjunktúra idején megfeszülnek, depresszió esetén pe­dig elernyednek. E hasonlatot folytatva Varga János rá kívánt mutatni arra, hogy nem mindegy, a feszítő erők a háló melyik oldalán jelennek meg, hatásuk pedig a működési helyüktől távolabb haladva fokozatosan csökken. Ilyen összefüggés állott fenn az euró­pai agrárkonjunktúra, majd dekonjunktúra idején Nyugat-Európa és Magyarország gaz­dasági élete között is. Mindezt összevetve az értekezés szerzőjének az a véleménye, hogy — Makkai László szavaival — a piac kapillaritásán közvetített belső feszültségek konk­rét megnyilvánulási formái a kor forrásanyagában nem fedezhetők fel Magyarországon. A már birtokolt járadékszolgáltatókhoz való görcsös ragaszkodás, amely az emberke­reslet következménye, sokkal kézenfekvőbb magyarázata a személyi függés végletessé merevítésének, mint az összeurópai gazdasági életet egybefűző szálak lazulása. * A válasz után Pach Zsigmond Pál és Szabad, György fejtette ki véleményét néhány kérdéssel kapcsolatban. Minthogy az így folytatódó, majd Varga János válaszával és az elnöklő Elekes Lajos zárszavával berekesztett vitában több fontos szempont vető­dött fel, illetve nyert további megvilágítást, nem térhetünk ki az itt elhangzottak is­mertetése elől sem. Pach Zsigmond Pál szükségesnek tartotta, hogy Makkai László egyes szempont­jainak nyomatékot adjon Varga János elhangzott válasza után. Felhívta a figyelmet arra, hogy Zimányi Vera sajtó alatt levő tanulmányában (amely azóta meg is jelent: a Századok 1972/1. 5 — 56. 1. — G. Gy.) kimutatta, hogy a XVII. században is léteztek a szabadmenetelűség organikus formái a nyugat-magyarországi uradalmakban. Egy má­sik szempontra is utalni kívánt. Nevezetesen arra, hogy az örökös jobbágyság rendsze­rének létrejöttében nem a majorgazdálkodás a döntő, hanem az, hogy a társadalmi munkamegosztás és a belső piac milyen fokú. Itt az örökös jobbágyságnak nemcsak a robottal, hanem a másik naturális járadékformával, a terményjáradókkal kapcsolatos összefüggését is figyelembe kell venni. A döntő a belső piac fejlődési feltételeinek, a vá­rosiasodásnak a kolátozottsága. Harmadik megjegyzése arra vonatkozott, hogy a XVII. századi depresszió — eltérően Varga János véleményétől— igenis kiszorított magyar­országi agrártermékeket a külföldi piacokról, igenis irányította más országok termékeit olyan piacokra, amelyek Magyarország értékesítési területei lettek volna; éppen a ma­gyarországi export fő cikkeit: a marhát és a rezet érték ilyen hatások. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a XVII. századi agrár-dekonjunktúra és agrár-depresszió korszakában a piac problémája jóval szélesebb elemzést kíván, mint aminőt a disszertáció nyújtott. Végül nyomatékosan kívánta kidomborítani, hogy az agrárkonjunktúra időszakában a magyar gabona ára követte a nyugat-európai irányzatot, függetlenül attól, hogy nem exportálták. Az áremelkedés a pénzérték romlásával járt együtt. A pénzérték csökke­nése pedig a pénzj árad ókról a naturális járadékok, a terményjáradék- és robotformák felé orientálta a földesurakat, mert persze nem lehetett szó arról, hogy áttérjenek egy mozgó pénzjáradék-skálára. A vita következő felszólalója, Szabad György annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az opponensi vélemények, majd Varga János válasza azt tükrözték, hogy a vizsgált nagy folyamatok kibontakozásában és érvényesülésében több tényezős moz­zanatoknak kell a döntő szerepet tulajdonítani. A kialakult vitában tehát inkább a hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalom