Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 363 A tanácskozáson jelen voltak a magyarországi mozgalom képviselői is, szereplésükről azonban forrásaink nem tesznek említést.13 9 Az A. M. I. vagy a Ligue által szervezett tanácskozások évről-évre rendszeresen követték egymást. A nemzetközi méretű érdeklődésre jellemző volt, hogy az 1928-as bécsi Ligue kongresszuson hétszáz küldött jelent meg.140 E tanácskozásokon egyre nagyobb figyelmet fordítottak a fasizmus, általában a diktatúrák problémájára. A gazdasági feladatokkal, ellentétekkel összefüggésben hirdettek harcot a demokrácia és intézményeinek védelmére, a diktatórikus törekvések ellen, az imperializmus (sic !), a nacionalizmus ellen. A párizsi magyar Emberi Jogok Ligájának lapjában Bóta Ernő úgy summázta a mozgalom kongresszusainak, és résztvevőinek felfogását: ,,Le fascime — c'est la guerre".141 A Ligue Internationale keretében ezért állandó békebizottságot hoztak létre (groupe d'action pratique pour la paix), amelynek élén a Nobel díjas Lafontaine belga szenátor állt. A bizottság előterjesztése nyomán a Ligue 1929-es amszterdami kongresszusa megbélyegezte a revizionizmust, s ismételten állást foglalt a béke, a humanizmus mellett. A 20-as években még nagy reményeket fűztek a Népszövetség békefenntartó szerepéhez is és különböző módon igyekeztek erősíteni azt. Albert Einstein — bírálva a Népszövetség tehetetlenségét — sürgette egy tribunal arbitral felállítását, mely a béke fenntartására, a leszerelésre vonatkozó szankciókat könyörtelenül végrehajtaná.142 Az A. M. I. és a Ligue Internationale határozott álláspontja a nemzetközi és a politikai kérdésekben szükségszerűen provokálta ki a jobboldali, nacionalista, militarista körök felháborodását. Ezek a szabadkőművesség bűnéül rótták fel, hogy a demokrácia, a szabadságjogok védelme mellett száll síkra, hogy elítéli a jobboldali, diktatórikus törekvéseket, a fasizmust, hogy sem Olasz-, sem Németországban nem hajlandó együttműködni a diktatúrákkal.143 Ellentétek a mozgalmon belül A határozott közéleti fellépés, noha összhangban állt a mozgalom alapelveivel, a 20-as évek második felében egyre inkább érzékelhető feszültséget okozott a mozgalmon belül. Ilyen körülmények között a Ligue tevékenysége, lazább szervezete, s abban a német, osztrák vezetőszerep rendkívül fontos volt a mozgalom egyetemessége és egységének lehető megtartása miatt.144 139 ErrőJ az 1927-es tanácskozásról két, némileg eltérő felfogású munka állt rendelkezésemre. La Paix, 1927. 5. sz. okt. 194. s köv. 1. Compte rendu du Congrès de la Ligue Internationale de Franc-Maçons. Bâle, 1 — 3 Octobre 1927 es La Ligue Internationale de Franc-Maçons, 13. 1. 140 La Ligue Internationale de Franc-maçons 14. 1. L'Acacia, 1928. Melléklet az 64., dec.-i számhoz. 2. 1. 141 A Grand Orient de France konventjének 1928-as határozata (L'Acacia, 1928. Melléklet az 53., nov.-i számhoz. 5. 1.), a besançoni manifesztáció 1930-ban (L'Acacia, 1930. 67. sz. márc., 71. sz. szept.), a Ligue 1931-es párizsi tanácskozása (L'Acacia, 1931. 78. sz. ápr. 487 — 488. 1.). La République 1930. máj. 24. 1. 1. Az idézet innen való. 142 La Ligue Internationale de Franc-Maçons 18. 1. A Népszövetségre: L'Acacia, 1924. 6. sz. jan. Pour la Société des Nations. Einstein cikke: L'Acacia, 1932. 86. sz. febr. 340 — 343. 1. 143 Marques-Rivière: i. m. 189-191, 206, 215. 1. 144 A Ligue-nek valamint Lennhoff nagymesternek közvetítő-egyengető szerepét igen magasra értékelték a franciák. L'Acacia, 1928. Melléklet az 54., dec.-i számhoz. 2. 1.
