Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
364 L. NAGY ZSUZSA Növekedett azoknak a száma, akik kifogásolták, hogy a nyilvánosság előtt egységesen, kongresszusok formájában jelenjék meg a mozgalom, hogy mint ilyen a béke, a háború, a demokrácia, a fasizmus kérdéseiben állást foglaljon. Ugy vélték, ezzel eltávolodott a mozgalom a maga eredeti, vagyis humanisztikus, karitatív célkitűzéseitől és jellegétől. A politikai vonatkozásban legaktívabb francia páholyokban is nyugtalanság keletkezett emiatt. A Chaîne d'Union с. folyóiratban hosszú vita bontakozott ki, amelyre mintegy válaszul s a többség véleményét megfogalmazva írta 1925-ben a L'Acacia: „Ma teljes szívünkből, teljes erőnkből kívánjuk, hogy a XX. század szabadkőművesei legyenek a szükséges társadalmi haladás előmozdítói és megvalósításának résztvevői. Ők legyenek az elsők azok között, akik éltetik ós védelmezik a Köztársaságot, ők legyenek az elsők azok között is, akik küzdenek a népek közeledéséért és a világ békéjéért".145 A szabadkőműves mozgalom ugyanakkor nemcsak általános kérdésekben foglalt állást, de tiltakozott például Sacco és Vanzetti kivégzése ellen is.14 6 Az angolszász, észak-európai mozgalmakkal való ellentétek nem csökkentek, sőt, 1926-ban a holland páholyok ki is léptek az A. M. I.-ból.1 4 ' Nehezen oldódtak a német —francia ellentétek is. A francia és a német mozgalom közeledését, ezen keresztül a két ország megbékélését elsősorban a franciák szorgalmazták. Ez a németországi páholyok többségében épp oly kevéssé volt rokonszenves, mint a francia befolyás és irányítás alatt álló A. M. I. Németországban, Stresemann pozitív állásfoglalása ellenére, a szabadkőműves mozgalom határozottan két erőteljes és ellentétes irányzatra bomlott. A német páholyok túlnyomó többsége elutasította az együttműködést a volt ellenséges államokban működő páholyokkal, de még a semlegesekkel is. A bajor, a porosz páholyokban különösen erős volt a nacionalista, konzervatív befolyás. Ezek megtiltották a részvételt a Ligue Internationale konferenciáin, az A. M. I. tanácskozásain, végül árulókként, kizárással fenyegették meg azokat, akik a Grand Orient de Erance-szal kapcsolatot tartottak.148 Azok a német szabadkőművesek, akik a nacionalista, konzervatív felfogással, antiszemitizmussal szembeszálltak, akik helyesnek és szükségesnek tartották a francia—német közeledést s azt az egész nemzetközi tevékenységet, amelyet a Grand Orient de France intonált, amely az A. M. I. és más szervek keretében folyt, 1930 júliusában Hamburgban létrehozták, nyolc páholyt egyesítve, Németország Symbolikus Nagypáholyát.149 E nagypáholy élén Leo Müffelmann állt. A szervezetileg is bekövetkezett elkülönülés annak volt következménye, hogy Müffelmann és társai ellen a Németországi Nagypáholy vezetői 1928-tól egyre határozottabb akciókat folytattak, fokról-fokra visszaszorították őket, végül Müffelmannt, a tényleges okot elhallgatva, leváltották 145 L'Acacia, 1925. 22. sz. okt. 57 — 58. 1. Pour la Paix par la Republique. Szerk. cikk. Az idézet az 58. lapon található. A vitákról: L'Acacia, 1928. Melléklet a 62., okt.-i számhoz 7.1. Beszámoló a Grand Orient de France 1928. szept. 17 — 22-i konventjéről. 146 L'Acacia, 1927. Melléklet a 42., okt.-i számhoz. 19. 1. 147 L'Acacia, 1929. 62. sz. okt. 59. 1. Camille Savoire: Pour l'union des Franc-Maçons. 148 L'Acacia, 1932. 91. sz. szept. es 92. sz. okt. Le double aspect de la Franc-Maçonnerie allemande. I—II. rósz. (A cikk I. részében sok német vonatkozású részletet idéz a Los Angelesben megjelenő Masonic Digest с. kiadványból.) 1933. 95. sz. jan. 265-267. 1. 149 L'Acacia, 1930. 71. sz. szept. 47 — 48. 1.
