Századok – 1973

Folyóiratszemle - Zuberec V.: A szlovák agrármozgalom kialakulása 1900–1918-ban 176/I

176 FOI /ÓIRATSZEMI.E V. Zuberec : A szlovák agrármozgalom kialakulása 1900 -1918-ban A gazdag korabeli sajtó- és levéltári anyag alapján megírt cikk sokrétűen elemzi a szlovákiai agrármozgalom kialakulásának körülményeit, problémáit. A bevezető rész a XIX. és a XX. század fordulóján kibontakozó szlovák agrármozgalom kilátásait és kirajzolódó koncepcióit vizsgálja. Legrészletesebben tárgyalt része a cikknek az 1910, illetve 1914-ig terjedő korszaknak a bemutatása, amely az agrármozgalom szervezésével, a szlovákiai és a magyarországi politikába való beilleszkedésével, valamint az agrármozgalomnak a szlovák nemzet-politikai mozgalomban betöltött jelentőségével foglalkozik. A befejező részben a szerző a szlovák agrárpárt gondolatának az első világháború időszakában történő konkretizálását vizsgálja. A XIX. század utolsó évtizedében, miután a politikai passzivitás taktikája teljes csődöt mondott, a szlovák politikai táboron belül bizonytalan aktivizálódás körvonalai kezdenek kibontakozni, s ez elsősorban a szlovák nemzeti mozgalom addigi koncepcióinak a bírálatában nyilvánult meg. Ennek szószólói a „Hlas" (Hang) folyóirat köré csoportosult fiatal szlovák értelmiség, az ún. „hlasisták" voltak. Bár önálló programmal nem rendelkeztek, mivel ebben az időben korainak tartották még mind a politikai program kitűzését, mind pedig a politikai mozgalom kibontakozását, mégis az ő soraikból kerültek ki a későbbi szlovák nemzeti mozgalom kiemelkedő személyiségei. A szlovákiai agrármozgalom kialakulása egybeforrott dr. Milán Hodza nevével, akit — bizonyos fenntartásokkal — a szlovák agrármozgalom atyjának tartanak. Hodza — aki nem azonosult mindenben a hlasistákkal — a Hlasban megjelent cikkeiben körvonalazta a szlovák nemzeti mozgalom új programját ós taktikáját, s politikai koncepciójában már ebben az időben felmerülnek a szlovák agrármozgalom kialakulását és megszervezését célzó törekvések. A cikk elsősorban Hodzának a kialakulóban levő szlovák agrármozgalomban betöltött szerepét mutatja be, illetve e szerep felvázolása alapján rajzolja meg a Hodza nevétől szinte elválaszthatatlan szlovák agrármozgalom megszervezésének a problematikáját. A századfordulón és a XX. század első éveiben Hodza legnagyobb érdeme az volt, hogy a szlovák nemzeti mozgalom javára próbálta a Bécs —Budapest között egyre erősödő ellentéteket kihasználni, s a szlovák nemzeti politika stúri alapelveit — harc a magyarosítás ellen és a nemzeti követelések teljesítéséért — szociális tartalommal is kiegészíteni (igaz, csak elméleti alapon hirdet harcot a szlovák nép gazdasági és szociális helyzetének javításáért), s ezt a, politikai harc döntő előfeltételének tartotta. Politikai programjának alapköve az általános, közvetlen és titkos választójog kivívása. A szlovák politikai mozgalom tömegbázisának az alapját a szlovák lakosság 65 százalékát kitevő parasztságban látta. A cikk bevezető részében a szerző összegezi a szlovák nemzeti mozgalom, illetve politikai mozgalom kilátásait a századfordulóig, elsősorban a hlasisták és Hodza szerepét elemzi a tömeges szlovák politikai mozgalom kibontakoztatásáért folytatott küzdelemben. A Hlas és a hlasisták jelentőségét a szerző a tömeges parasztmozgalmon alapuló új szlovák burzsoá politika alapvető elméleti elveinek a lefektetésében valamint abban látta, hogy Hodza fellépett az agrárprogram szükségességének a gondolatával. Az 1903 júniusában Budapesten megjelent és Hodza által szerkesztett „Slovensky tyzdenník" jelentős szerepet játszott a szlovákiai agrármozgalom kibontakoztatásáért folytatott erőfeszítésekben. A lap hasábjain Hodza harcot indított a szlovákok nyelvi követeléseiért, de ezt következetesen összekapcsolta a szlovák nép gazdasági és szociális felszabadításáért folytatott harccal, s ebben a harcban Hodza szerint az első hely a parasztságot illeti. Ebben az időben írt cikkeinek szinte mottójává vált: ,,. . .a paraszt politikánk