Századok – 1973

Folyóiratszemle - Zuberec V.: A szlovák agrármozgalom kialakulása 1900–1918-ban 176/I

FOLYÓIRATSZEMLE 177' alapja és fundamentuma." Hodza rendkívül nagy figyelmet fordított a földreform kérdé­sére, nyomatékosan követelte a magyar nagybirtoknak és egyházi földbirtoknak a fel­oszlatását ós a szlovák parasztok kezébe való juttatását, de a földreformnak mérsékelt formában való végrehajtása mellett foglalt állást. A „Slovensky tyMenník" — mérsékelt programja ellenére, hiszen a főszerkesztő cikkei is csak formálisan radikálisak — rendkívül nagy hatással volt a szlovák parasztságra, különösen az első három évben, mert 1907 után egyre szűkül a lapban a szociális és gazdasági tartalom, növelte nemzeti tudatát, ösztönöz­te a gazdasági szervezetek kialakítására. A lap a szlovákiai agrármozgalom egyik jelentős szervezője és propagátora volt. Az 1900-as évek elején, a szlovák agrármozgalom szervezésének kezdeti stádiumá­ban Hodzának már számolnia kellett a szlovák burzsoá politika differenciált voltával, de tudomásul kellett vennie azt a tényt is, hogy a szlovák paraszt sem tabula rasa többé, s hogy a szlovák parasztság soraiban bizonyos pozíciói a magyar pártoknak is vannak. Ez viszont azt jelentette, hogy a tömeges politikai mozgalom kibontakoztatására vonat­kozó koncepciójában gondolnia kellett a különböző politikai irányzatok egymáshoz való közeledésére (ekkor még a szociáldemokrata párttal való együttműködést sem tartotta lehetetlennek), sőt egyesítésére, vagyis rendeznie kellett a Néppárthoz, a klerikális moz­galomhoz és a Szlovák Nemzeti Párthoz való viszonyát és kapcsolatát. A Szlovák Néppárt 1905 decemberében történt megalakulása után Hodzának az volt a célja, hogy a katolicizmus befolyása alatt álló parasztságot, illetve a már meglévő szlovák parasztmozgalmat meghódítsa, s a saját maga által szervezett mozgalommal egyesítse. A Szlovák Néppárt ós a „Slovensky tyzdenník" agitációs kampánya eredménye­képpen az 1906-os országgyűlési választásokon a szlovákok eddigi legnagyobb választási sikerüket érték el (7 szlovák küldött a parlamentben). Hodza a választások után is ennek a pártnak a keretén belül kivántaa szlovák agrármozgalmat megszervezni, sőt 1907-ben követelte, hogy a párt programját mezőgazdasági kérdésekkel is egészítsék ki. Eredeti koncepciójának szellemében egy összmagyarországi parasztpárt kiépítését tervezte, s ennek alapját Magyarország nemzetiségei alkották volna. Csirája az ún. parlamenti nem­zetiségi párt lett volna, amelyet a magyar parlamentben 1905. február 18-án a szerb, ro­mán és a szlovák országgyűlési küldöttek hívtak életre. Hodza ennek a pártnak az alap­ján gondolta és akarta az egyes országok tömeg- és aktív politikai mozgalmát kiépíteni. Az 1908. szeptember 5-re Budapestre összehívott parasztkongresszus (22 szlovákiai kerületből 88 parasztküldött) célja a parlamenti nemzetiségi párt programja alapján a románokkal, szerbekkel és azokkal a magyar pártokkal együtt, amelyek a nemzetiségi törvényt elismerik — harcolni az általános választójogért. Ettől az időtől kezdve Hodza ugyanis eltávolodott a demokratizmus gondolatától, hátat fordított a szlovák paraszt­ság gazdasági és szociális felemelkedéséért folytatott harcnak, s az általános és titkos vá­lasztójog kivívásáért folytatott harcot tekintette az egyedüli megváltó fegyvernek. A „Slovensky tyzdenník" kimondottan politikai lappá változott, s a szlovák népnek már vajmi keveset mondhatott, pedig ezek az események tulajdonképpen még csak előjátékai voltak az 1910-ben kulmináló opportunista Hodza-politikának (a kormánnyal megkötött 1910-es választási paktum). Milán Hodzát általában a szlovák agrármozgalom legjelentősebb úttörőjeként tartják számon, mégis 1910-ig betöltött szerepét a cikk szerzője a következőképpen fog­lalja össze: vitathatatlan az a tény, hogy ő volt az agrármozgalom koncepciójának szer­zője, s ezt nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag és filozófiaikig is igyekezett alátá­masztani. Már ebben az időben sikerült megfogalmaznia az agrármozgalom ideológiájá­nak az alapjait. Ellenben kevesebb siker koronázta az agrármozgalom gyakorlati megszer­vezésére irányuló törekvéseit, hathatós folyóirat- s sajtóagitációja kevésnek bizonyult a parasztság agrárszervezeteinek kialakításához. Az agrármozgalmat felülről akarta meg-12 Századok 1973/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom