Századok – 1973
Történeti irodalom - Zádor Mihály lásd Devics József - American Social Thought: Sources and Interpretations (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) 1266/V–VI
TÖRTÉNETI IRODALOM' 453 zad végi felvilágosodás kialakulásáig mutatja be. Az első tanulmány az utópista Dedham kommunáról szól, valamint az európai hagyományok továbbélését vizsgálja a puritán közösségekben. A cikk bemutatja az amerikaiak „világküldetésében" hivő telepeseket, akik azt vallották, hogy az amerikai nép isten választott népe, kiket az Ígéret földjére vezet. A XVIII. századi Amerika felvilágosult eszméiről és az amerikai forradalom ideológiai eredetéről Bemard Bailynnek, a harvardi egyetem tanárának érdekes tanulmányát olvashatjuk. A XVIII. századi gondolkodók az egyéni szabadság, a társadalmi egyenlőség és a politikai demokrácia, valamint az értelem és az ember természetes jogainak követeléséig jutottak el. Az amerikai felvilágosodásról szólva Bailyn hangsúlyozza Locke, Montesquieu és Voltaire hatását, de épp az amerikai történeti sajátosságokat figyelembe véve mutat rá egy vitatható paradoxonra: arra ugyanis, hogy mindezek a követelések, melyeket az európai felvilágosodás szószólói hirdettek, Amerikában már meglevő tények voltak a XVIII. század első éveiben is. így az európai forradalmak célkitűzései közül a törvény előtti egyenlőség, a szavazójog kibővítése és még több más követelmény az amerikai kolóniákon a már meglevő állapotokat jelentették. Az amerikai felvilágosodás gondolkodói szerinte a már létező demokratikus tendenciákat erősítették tovább, s ezeket teljesítették be a politikai gyakorlatban. A következő cikkben W. D. Jordan Jefferson '781—82-ben írt „Notes on the State of Virginia" с. írását elemzi s rámutat, hogy Jeffersonnak a rabszolgaságot elítélő véleménye egyrészt az általa vallott természetjogi filozófia, másrészt viszont a rabszolgalázadástól félő reálpolitikai meggondolás eredménye volt. M. Wallace tanulmánya a jacksoni korszak politikusai egy csoportjának, a New York-i demokrata párt 1820—40 közti vezetőinek politikai nézeteit analizálja, s ezen keresztül azt kutatja, hogy milyen elveket képviseltek a politikai pártok a XIX. század első évtizedeiben. Az R. G. Pope által szerkesztett, „az amerikai kálvinizmus 1607—1765" című második rész tematikailag az első résznek a puritanizmust tárgyaló cikkéhez kapcsolódik. A kérdéssel foglalkozó írások közül Perry Millernek a puritán államról és társadalomról és a protestáns etikáról szóló kót tanulmánya emelkedik ki. Miller a XVII. századi pennsylvaniai társadalmat vizsgálva azt a közös vallási morált keresi, amely a számos protestáns felekezet mindegyikében egységes volt, s azt kutatja, hogy a másfél évszázados fejlődés folyamán hogyan változott a kálvinizmus tartalma abban az Amerikában, ahol sokáig a kálvinizmus eszméi szabályozták az emberek állami, egyházi és társadalmi kapcsolatait is. A J. C. Livingston szerkesztette harmadik rósz az amerikai felvilágosodásról rajzolt eddigi képet G. S. Wood rövid cikkével s korabeli dokumentumok — elsősorban Jefferson, J. Adams és Madison írásai és levelei — bemutatásával bővíti ki. A bevezető tanulmány a racionalizmus térhódításával s Bailynhez hasonlóan azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit vettek át az amerikaiak az európai felvilágosodásból. Elsősorban Locke eszméi hatottak, de ezek, a korabeli angol radikális véleményekkel együtt a régi rendszerrel való leszámolást könnyítették meg; az új kormányzat és politikai rendszer megalkotása az amerikaiak feladata maradt. Wood áttekintést ad a függetlenségi háború amerikai historiográfiájáról s az ebben konfrontálódó véleményekről is. A dokumentumok közül igen érdekes Jefferson ill. Adams-nek a monarchia ill. az arisztokrácia kialakulását érintő aggálya és maga az a kérdés, hogy az új Amerika alakítói hogyan látták koruk problémáit. A P. Marshall szerkesztette negyedik rész az amerikai nacionalizmus kialakulását tárgyalja. Ez a rósz neves XVIII. és XIX. századi amerikai személyiségek írásait tartalmazza: Freneau, Paine, D. Webster, valamint Jefferson és Hamilton leírásaikkal
