Századok – 1973

Történeti irodalom - Zádor Mihály lásd Devics József - American Social Thought: Sources and Interpretations (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) 1266/V–VI

1268 TÖRTÉNETI IRODALOM 1268' a korabeli Amerikát, mint az „élet, szabadság és boldogság megteremtésére való jogra" épült hazájukat mutatják be. H. Kohn tanulmánya azt vizsgálja, hogy hogyan plántálták át az angol nemzeti érzést az „újvilágba". Rámutat, hogy a XVII. században és a XVIII. század elején, vagyis a függetlenségi háború előtt még nem volt meg a területi egység s a bevándorlás miatt sem a történelmi múlt, sem a nyelv közössége nem alakult ki. A függetlenségi háború után a közös forradalmi hagyomány lett a nemzeti összetartás alapja. M. Jansen cikkében szintén a nemzeti hagyományok tiszteletét emeli ki. Az amerikaiak büszkén emlékeztek forradalmi eredményeikre s Amerikát az elnyomottak menedékének tekintették. Az E. Pessen szerkesztette ötödik rész a jacksoni korszakban vizsgálja a társadalmi megújhodás híveinek szerepét s a XIX. századi híres utópista telepekről — az Oneida és Brook Farm-ról — közöl két tanulmányt és korabeli írásokat. Az egyre inkább a profitszerzést hajszoló társadalom lelkiismerete szólalt meg az utópista telepek szervezőiben és résztvevőiben, akik az emberi civilizáció nagy feladatait akarták megvalósítani. Noyes Oneida közössége, Owen New Harmony telepe s a később fourierista irányítás alá kerülő Brook Farm, az újfajta demokratikus közösségek kialakítását célzó rövid életű kísérletei az amerikai társadalom egy másik arcának nyújtják érdekes kópét. A hatodik rész a már Jeffersonnal kapcsolatban tárgyalt rabszolgaság kérdésével s az ezt érintő vélemények polgárháború előtti konfrontálódásával foglalkozik. A korabeli írásokat T. F. Gösset a következő témák szerint csoportosítja: a rabszolgaság védelme kulturális, vallási, biológiai és politikai szempontból; a rabszolgaság eltörlésére a fehérek és a feketék részéről felsorakoztatott érvek, az aboliciós harc propagandája és végül Lincoln néhány írása és beszéde. Az egyes tematikai részekhez rövid elemzések csatlakoznak, melyek azt a folyamatot vizsgálják, amely az amerikai közvéleményt a rabszolgaság eltörlésének szükségességéről győzte meg. A második könyv első része, melyet K. Vanderbilt szerkesztett, a századforduló problémáit: a siker és az érvényesülés evangéliumát vizsgálja. A korabeli írások többek közt Henry James és W. D. H. Howells regényeinek, ill. a multimilliárdos Carnegie meggazdagodásáról szóló könyvének szemelvényei, melyek plasztikus képet adnak a „korlátlan lehetőségek" és a „self-made man" amerikai utópiájáról, az érvényesülés és a siker oltárán mindent feláldozó kegyetlen vagyonszerzés módszereiről. A korabeli írásokat követő történetírói elemzések az amerikai álom illúzióit a polgárháború utáni Amerika statisztikai adataival állítják szembe, rámutatnak a „survival of the fittest" (a rátermettebb túlélése) és az underdog (a harcban alul maradó gyengébb fél) kegyetlen valóságára, arra, hogy a lehetőségek már mind kisebb számú ember részére voltak csak korlátlanok, hiszen a század végére a nemzeti vagyon 99 százaléka az összes amerikai család egy százalékának tulajdonába került. A könyv tartalmi felépítésében az első és a második rész közti logikai kapcsolat a legszorosabb. Az eddigiek ugyanis jól mutatják, hogy a társadalmi igazságtalanság felismerését csalódás, kiábrándultság is követte, az a felismerés, mely Frank Norris regényében fogalmazódott meg: „Amerika a megszegett ígéretek országa." A J. Bürnham által szerkesztett, „Az értelmiség és a progresszivizmus 1900— 1918" című második rész a XX. század első két évtizedének értelmiségi tagjai, — mint W. James, W. Lippmann és mások — tollából közölt írásokkal mutatja be a haladó mozgalom ideológiájának kialakulását, majd Parrington és más történészek elemzéseit adja közre. A progresszív mozgalom tagjai hittek abban, hogy a társadalmi változás elkerülhetetlen, s bíztak saját történelemformáló erejükben. Parrington bemutatja a század