Századok – 1973

Vita - „Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947” Beszámoló Balogh Sándor doktori disszertációjának vitájáról (Izsák Lajos) 1223/V–VI

BAI.OGH SÁNDOR DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL 1225 nak sikerült a nemzetgyűlési választások eredményeit bizonyos fokig „korrigálniok". így egy sajátos változás következett be a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonyában. A munkáspárti többségű Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott Ideiglenes Nemzeti Kormányban a munkáspártok a parasztpárttal együtt is kisebbségben voltak, ezzel szemben a Kisgazdapárt választási győzelme után létrejött Tildy-kormányban a tárcák felét szerezték meg. A kisgazdapárti vezetők többsége a koalíciós együttműködést csak ideiglenesnek tekintette, az „átmeneti" időszakban is igen nagy aktivitást fejtett ki annak érdekében, hogy az államhatalmi ós államigazgatási pozícióknak a nemzetgyűlési választásokon elért eredmények alapján való újrafelosztását keresztülvigye. Az „arányosításért" folytatott harc útján a törvényhozásban megszerzett többségével arányos számú pozícióhoz akart jutni a végrehajtó hatalomban is, és így végső soron fordulatot szeretett volna elérni a maga, s ezen keresztül az egész jobboldal javára. Mivel a jobboldal meglehetősen sokszínű volt, így az arányosításért folytatott küzdelem nyitánya lett egy általános kommunista- és baloldalellenes hullámnak, amely kiterjedt lényegében a társadalmi és politikai élet egész területére. A helyzetet tovább bonyolította az a körülmény, hogy az „arányosítás"-t célzó akciók körén túllépő jobboldali „roham" célpontjává vált a földreform, a népi demokratikus rendszer addigi legnagyobb vívmánya is. A német nemzetiségű lakosság kitelepítésével, a csehszlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatos kérdések — amelyeknek részletes elemzésével foglalkozik a továbbiakban a szerző — és a rendkívül súlyos gazdasági nehézségek szintén növelték az FKGP és a baloldal, mindenekelőtt a Kisgazdapárt ós a Kommunista Párt közötti ellentéteket. A Kommunista Párt gazdaságpolitikájának kidolgozásával lényegében párhuzamosan —különösen a választások után -- olyan külön állami szerv — Gazdasági Főtanács — létrehozására törekedett, amely megfelelő hatáskörrel rendelkezik a kötött gazdálkodás bevezetésére és a tőke korlátozására. A Kisgazdapárt sem akart a súlyos gazdasági helyzetben nyíltan kitérni egy olyan szerv létrehozása elől, amely a kivezető utat keresi. A Gazdasági Főtanács végül 1945 decemberében megalakult, igen széles hatáskörrel. Így lehetővé vált az állami beavatkozás rendszerének olyan kiépítése, amellyel az állam ténylegesen biztosíthatta „legfőbb megrendelői és vásárlói" szerepót, ós ugyanakkor elzárhatta annak az útját, hogy az állami eszközöket a tőke a maga javára fordítsa, illetve használja ki. A baloldal komoly parlamenti sikerét jelentette a köztársaság megteremtéséről szóló törvényjavaslat 1946. január 31-én történt elfogadása. A legitimizmus hazai hívei súlyos vereséget szenvedtek, és ebben a kérdésben úgyszólván teljesen elszigetelődtek. A köztársaság kikiáltásában megnyilvánuló egység kedvező hatással volt a baloldal összefogására és pozitív hatást gyakorolt azokra a tömegekre is, amelyek az országban jelentkezett jobboldali „rohamot" már nem tudták tétlenül szemlélni. A következő fejezetet a szerző Tildy Zoltán köztársasági elnökké történt megválasztásának és a Nagy Ferenc-kormány programjának elfogadása körüli parlamenti vitáknak, majd az 1946 tavaszi nagy tömegmozgalmak kibontakozásának és a Baloldali Blokk 1946. március 5-én történt megalakulásának bemutatásával kezdi. A Kisgazdapárt balszárnyának képviselői március 7-én — a Baloldali Blokk budapesti nagygyűlésének napján — hozták nyilvánosságra a baloldali pártok követeléseivel kapcsolatos állásfoglalásukat. Ez már nyilvánvalóvá tette az ország közvéleménye előtt, hogy a bal- és a jobboldal „frontvonalai" lényegében nem az MKP, SzDP és NPP illetőleg az FKGP között húzódnak, hanem az utóbbi párton belül. Ezután a Kisgazdapárt — más választása nem lévén — a baloldali pártokkal történő egyezkedés útjára lépett. Az FKGP hozzájárulásával fogadta el a nemzetgyűlés a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről, valamint a földreform befejezésének rendezéséről és a szónbányák államosításáról szóló törvényjavaslatokat. Ugyanígy határozta el a kormány a B-lista alkal-