Századok – 1973
Közlemények - Merényi László: A polgári baloldal és a háború kérdése 1912–1914 között 1192/V–VI
1218 MERÉNYI I.ÁSZLÓ litikai tényezők jelentették ki, hogy a legmelegebb barátsággal fogadják majd a magyar képviselőket.13 3 A függetlenségi baloldal is tárgyalt a budapesti orosz konzulátussal a vízum ügyében.13 1 Justhék komoly agitációt fejtettek ki a pétervári út ügyében. Sajtójuk fontosnak tartotta, hogy „az orosz közvélemény rokonszenvét nyilvánítsa a magyarok iránt".13 5 A „guruló rubelre", „hazaárulásra" vonatkozó rágalmakat önérzetesen utasították vissza.13 6 Hangsúlyozták, hogy az oroszokhoz való közeledés a béke ügyét szolgálná.13 7 A liberális ellenzék pétervári útjának terve meglehetősen vegyes visszhangot váltott ki a demokratikus táborban. A köztársaságiak rokonszenveztek az elgondolással. „Ez óriási tüntetés jellegével bírna a hármasszövetség ellen"13 8 — hangoztatta sajtójuk. Támogatta a tervet — mint a „nagy merészség" jelképét — Ady Endre is.13 9 A szociáldemokraták11 0 és a radikálisok14 1 viszont erős fenntartásokkal fogadták a pétervári útra vonatkozó kezdeményezést. Ebben komoly szerepe volt a cári rendszer iránti jogos ellenszenvnek. A függetlenségi balszárny látta, hogy terve a baloldal táborában nem váltott ki egyértelmű helyeslést. Ezért május elején beleegyezett az utazás elhalasztásába.112 Ady Endre bírálta ezt a lépést.11 3 A köztársaságiak is tettek kritikai észrevételt: „Menjünk Pétervárra vagy ne menjünk? Ilyen kétségek közt van a függetlenségi párt. így nem fognak semmire sem menni."11 1 A függetlenségiek „kétségeinek" azonban volt objektív alapjuk. A pétervári út ügye megmutatta, hogy az Oroszországhoz való közeledés terve a baloldal táborában sok problémát és aggályt vetett fel. Az amerikai utazások alapgondolatát kétségtelenül az adta meg, hogy az Egyesült Államokban másfél millió magyar élt, a hazaihoz képest kétségtelenül szabadabb légkörben. Károlyiék mindig is tisztelői voltak az amerikai demokráciának, s ez a nagyrabecsülésük csak fokozódott 1914 márciusi, majd júliusi USA-ban tett kőrútjuk során.115 Mindkét agitációs útnak az volt a főcélja, hogy az Egyesült Államokban élő magyarságot megnyerjék a hazai ellenzéknek a Tisza-rendszer és a háborús előkészületek elleni harca számára. Az amerikai magyarok New Yorkban, Clevelandben és másutt számos gyűlésen foglaltak állást Károlyiék igazságos ügye mellett.14 6 (Ezt az agitációt támogatták a magyar köztársaságiak USA-beli szervezetei is.)11 7 Károlyinak azonban feltehetően más célja is volt itt. Az USA, mint egyik imperialista táborhoz sem tartozó, semleges nagyhatalom esetleg jó támasznak ígérkezett volna egy, a németektől független, háborúellenes magyar politika számára. Károlyinak azonban nem sikerült összeköttetést te-133 Dolmányos István: Károlyi Mihály és a „szentpétervári út" (Az orosz-magyar szövetség gondolata 1914-ben). Történelmi Szemle, 1963. 2. sz. 177. 134 OLBMR 1914—3—628. 135 MO, 1914. április 18. 136 Dolmányos István: i. m. 176. 137 PN, 1914. április 21. 138 KZ, 1914. április 12. (10. sz.) 5. 139 Ady Endre cikke az Új Magyar Szemle 1914 májusi számában jelent meg. Idézi Dolmányos István: i. m. 188. 140 N, i 914. április 8. 141 V, 1914. március 26. 142 Dolmányos István-, i. m. 186. 143 Ady véleményét idézi Dolmányos István: i. m. 188. 144 KZ, 1914. május 10. (12. sz.) 'ö—6. 145 Károlyi: i. m. 78—79. és 81—86. 1. 146 PN, 1914. július 8, 10, 16. stb. 147 Nagy György pártjának amerikai szervezetei alakultak 1913-ban New Yorkban, Bostonban ós másutt; igen csekély összeköttetésekkel rendelkeztek azonban az ottani politikai életben.
