Századok – 1973

Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V

1190 SEBESTÉNY SÁNDOR rátusnak küldött rendelete elveit, és hangsúlyozta, a felekezeti iskolák jellegének meg­változtatását a tulajdonjog dönti el. A miniszter egyúttal felhasználta az országgyűlés fórumát arra is, hogy a reakció támadásaira is visszavágjon a népoktatási törvény vé­delmében: „Nem kevésbé bámulatos — folytatta okfejtését —, hogy miután a XXXVIII. tc. a vallásoktatást a tantárgyak közé első helyen jelölte ki, miután a vallásoktatást egyenesen az egyes hitfelekezetekre bízta: találkozhatnak olyanok, kik ezen törvényt, mint a vallás és felekezeti érdekkel ellentétben állót tüntetik fel . . ."89 A Negyvennyolcas Párt is megoszlott a kérdés megítélésében. A Magyar Újság­ban Irányi Dániel „A közös iskolák kérdéséhez" című cikkében Csiky Sándorral ellen­tótben azt tanácsolta, hogy „minden erőltetést kerülni kell". Az „alkotmányos küzde­lem" elvének megfelelően azt ajánlotta, hogy „a meggyőzés előidézésével ugyan fel ne hagyjanak, de ahol ez célra nem vezet, ott inkább az időtől várjanak sikert".9 0 Egerben sem a város képviselőtestülete, sem a katolikus egyház nem nyugodott bele a kompromisszumos döntésbe, ezért bíróság elé vitték az ügyet. Emellett a klérus katolikus hitfelekezet nevében pályázatot hirdetett olyan pályamunkák megírására, melyek elegendő érvekkel bizonygatták „a községi iskola hátrányait a keresztény mű­velődésre".9 1 A város testülete erre követelte a líceum épületében levő főelemi padjait, mondván, hogy azt saját költségén csináltatta, viszont Bartakovics érsek a külvárosi iskolák berendezéseit kérte. A per sokáig elhúzódott, első fokú bírói ítéletre 1870. szeptember 12-én került sor. A bíróság a felperes várost 81 Ft 26 kr-ral elmarasztalta, Eötvös 1869. október 11-i rendeletének szellemében a külvárosi iskolák közösekké nyilvánítását jóváhagyta, a két belvárosi felekezeti iskolát viszont meghagyta a katolikus egyház kezében.9 2 A per azonban fellebbezés folytán tovább gyűrűzött. A pesti kir. ítélő tábla 1871. július 11-én már úgy határozott, hogy „az 1869. évi október 11-én 17 446. szám alatt kibocsátott . . . vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeletet . . . meg kellett változtat­ni, és a használatot a római katolikus hitfelekezetnek megítélni azért, mert ez felel meg az alapítók akaratának . . ,"9 3 A jogerejű végső ítélet azután 1871. augusztus 14-én született meg.9 4 Hatályon kívül helyezte Eger képviselőtestületi határozatát, mely elrendelte a felekezeti iskolák közösekké nyilvánítását. Azzal az indokkal utasította el a város keresetét, hogy „oly helyiségek birtokába kéri magát sommás uton visszahelyeztetni, mely helyiségeket fel­peres saját beismerése szerint karhatalommal foglalt el az alperestől: ezen tény már magában megfosztja jelen keresetet egyik főkellékótől, mert lehetetlenné teszi azt, hogy felperes a kérdéses helyiségeknek általa lett békés birtoklását igazolhassa . . ." Egerben tehát nemcsak a radikális közjogi határozatok megsemmisítésére került sor, hanem a 48-as párt helyi erőinek az oktatásügy demokratizálására tett radikális lépésére is. * 1869. október 26-én, tehát ugyanaznap, amikor Csiky Sándor interpellációját benyújtotta az egri iskolaügyben, hangzott el a hevesi királyi biztosság ügyében Németh Albert képviselő május 20-i interpellációjára9 5 adott miniszteri válasz is. A válasz szöve-89 Uo. 103. 90 MU, 1869. okt. 31. 91 Nóvák Lajos: A községi iskola hátrányai az államra, társadalomra és keresz­tény mivelődésre. Eger 1871. 92 E., 1870. szept. 15. 93 E., 1871. szept. 28. mell. 94 Uo. 95 Ogy. kn. 1869. I. 85—89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom