Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
A „HEVESI ÜGY" 1189 rendelkezésére, sőt szeptember 14-én a felekezeti megbízottak lefoglalták a népiskolák helyiségeit. Erre a felháborító lépésre még ugyanaznap délután összeült a városi iskolaszók, és megbízta Csiky Sándort, Eisenmann Jánost és a gondnoknak kinevezett Wolf Károly tanácsnokot ,,az iskoláknak a város részére leendő átvételére". Másnap a bizottság már reggel 9 órakor megkezdte a líceumi és a négy külvárosi elemi iskola bútorainak leltárba vételét, és átadták azokat gondnoki kezelésbe. A leltározás ellen a katolikus hitfelekezet vezetői természetesen azonnal óvást emeltek. Szapáry kir. biztos erre — nehogy elhúzódjék a tanévkezdés a civakodás miatt — ideiglenes jelleggel úgy rendelkezett, hogy „a hóstyai iskolákban hétfőn kezdessék meg a tanítás, a főelemi részére az Óvoda épülete szolgáljon ideiglenesen, amíg a liceumi főelemi ügye el nem dől".82 Szeptember 22-én már a közös iskolák tanítóit is kinevezte a városi iskolaszók. Derzsib, Zsiga ós Seffer tanítók jelentkezését elfogadta, egyedül Seres tanító ügyét hagyták függőben, mivel „feltételeket szabott". A főelemi iskolai tanítók évi fizetését 560 Ftra emelték, melyhez 15 Ft szállásbér és 12 köböl búza járult. A külvárosi elemi tanítói 350 Ft-ot, szállást, és 6 köböl búzát kaptak járandóságul.8 3 Szeptember 28-án folytatni akarta az összeírást a líceumi fóelemiben Csiky Sándor két társával, de mivel a katolikus iskolaszéki képviselők Rózsa Károly, Lojkó Mihály és Tarnay János megtagadták a kulcsok átadását, azonnal jelentést tettek az ellenállásról a községtanácsnak. Erre, miként „Csiky képviselő" említi naplójában, „mellénk a kapitányt, hat hajdút, lakatost és Kósát (Kósa György városi tanácsnokot — S. S.) rendelvén, ezekkel a Líceumba, mentünk és ott mind a négy iskola ajtait felnyitottuk .. ."84 Leverték a főelemi zárait, és a Tárkányi Béla kanonok vezette iskolaszéki küldöttséget „erővel kiutasították" az iskolából. Bartakovics Albert egri érsek ekkor Eötvös József miniszterhez fordult.8 6 A miniszter válasza, rendelet formájában október 11-i keltezéssel érkezett meg gróf Szapáry Gyula királyi biztoshoz Egerbe.8 8 A népoktatási törvényre hivatkozva kimondta: „a népiskolák felekezeti minőségét megváltoztatni kizárólag az illető hitfeleknek áll jogában". Elismerte viszont a város jogát arra, a felekezeti iskolától minden anyagi támogatást megvonhat. S úgy rendelkezett, hogy mivel „a hatvani, újvárosi, Mária utcai, makiári külvárosi elemi iskolai épületek a felterjesztett telekjegyzőkönyvi hiteles bizonylat szerint a Tanoda cím alatt, mint Eger város tulajdonai vannak bejegyezve, ezen épületeket a város mint tanodákat használhatja . . ." Az egyház tulajdonát képező líceumban és az „angol kisasszonyok zárdájában" működő iskolák tekintetében úgy határozott, hogy azzal továbbra is „az egri katolikus hitfelekezet" rendelkezik.87 A miniszter rendeletére hivatkozva október 18-án a klérus felmondott az összes elemi iskolai tanítónak, és párthiveiből nevezett ki új tanerőket. E jogtalan lépésre nyújtotta be október 25-én Csiky Sándor a képviselőházban interpellációját az egri iskolaügyben.8 8 Eötvös miniszter október 28-án válaszolt a képviselőnek. Beszédében részletesen kitért a községi iskolák létjogosultságára: „Magyarországon a népnevelésről alkotott utolsó törvény előtt csaknem kizárólag felekezeti iskolák léteztek — mondotta —, ós miután ezen felekezeti iskolák főleg nagyobb községekben nagy részben a községek adományaiból . . . tartattak fenn, igen természetes, hogy az 1868. XXXVIII. te. minden községnek jogot adott községi iskolákat állítani fel, így jogukban áll a községeknek megvonni a felekezeti iskoláknak juttatott támogatásukat." A továbbiakban megismételte az egri magiszt-81 Uo. 83 Uo. 84 Uo.; vö. E., 1869. szept. 30.; MU, 1869. okt. 2. 85 Büm. ein. ir. K. 148. 1870. 597. sz. 88 E., 1869. okt. 21. 87 Uo. 88 Ogy. kn. 1869. III. 26—27. 7 Századok 1973/5-6
