Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1188 SEBESTÉNY SÁNDOR formtörekvései elfogadtatásakor szervezett ellenállásba ütközött. Eötvösnek csak nagynehézségek árán sikerült elfogadtatni népiskolai törvényjavaslatát, pedig az így alkotott 1868. XXXVIII. tc. — lényeges fogyatékosságai ellenére is — a polgári átalakulás szükségleteinek megfelelően alapul szolgált a nép széles rétegeinek alapfokú ismeretekkel való ellátására. Leglényegesebb hátránya az volt az 1848. évi reformtervezethez képest, hogy a már meglevő felekezeti iskolákat tekintette alapnak, és nem a közös iskolákat. A községeknek csak akkor volt kötelességük iskolát felállítani, ha kellő befogadóképességű egyházi iskola nem állt rendelkezésre. Számottevő egyházi körök kritikusan fordultak szembe a közös iskolák működésével. Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1869. február 15-i száma még mindig támadta az elfogadott népiskolai törvényt: „Félreismerhetetlen a népiskolai oktatás tárgyában hozott törvények azon odairányuló szelleme, hogy a nyilvános felekezeti iskolák tartása megnehezítettessék, ezen iskolák megszűnjenek, vagy szüntessenek meg: ellenben a községiek, vagyis közös államiak minél nagyobb számban álljanak fel"'7 — panaszolta a cikkíró. Kétségtelen, hogy Eger radikális, túlnyomórészt ellenzéki beállítottságú képviselőtestülete — a lakosság őszinte támogatására támaszkodva — a közös iskolák felállítása mellett volt, és a felekezeti iskolák egyeduralmának megtörésére törekedett. Ez is mutatja, hogy nem minden áron törekedtek a kormányzat illetve a parlamenti többség hatályos működésének gáncsolására. 1869. augusztus 15-én este az egri Korona vendéglőben összejött negyvennyolcaspárti városi vezérkar megbeszélést tartott az iskolaügyben, s miként Csiky Sándor leírja naplójában: „megállapodánk, hogy közös iskolát állítunk városunkban, ós a balpárti tanácskozás megtartására Puky ós Lipcsey elnököket én szólítsam fel."78 A szűk körű megbeszélést határozott tett követte: 1869. augusztus 22-én a „városházán népes kópviselőgyűlés ... 46 szavazattal 21 ellen, a közös iskola felállítását határozá el . . ."'9 Indokként azt hozták fel, hogy az évi 4168 Ft költségek kiegészítésére állami segélyt csak abban az esetben igényelhetnek, ha „Eger népiskoláit községi jelleggel ruházzák fel". Megválasztották a 21 tagú községi iskolaszéket, melyben helyet kapott a két legradikálisabb képviselő, Csiky Sándor és Szederkényi Nándor is. Az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésben került volna sor a megválasztott iskolaszék tagjainak felesketésére. A klérus azonban a katolikus hitfelekezet nevében törvénytelennek nyilvánította a város határozatát ós megzavarta párthíveivel az ülést; „Tárkányi ós Lojkó papok vezénylete alatt . . . lármázó és felpálinkázott vagy harminc ember a közös iskolák ügye ellen zúgott, lármázott, az iskolai szók tagjainak a felesketését . . . meggátolta."8 0 Csiky Sándor megpróbálta „igen érthető" beszédben cáfolni a felhozott ellenérveket, mely szerint „miután ezen ügy nem a város vagyonát és közgazdászatát, hanem a katolikus nép vallási érzelmeit és érdekeit illeti: a városi képviselőtestület a katolikus közönség meghallgatása nélkül kivált az iskolaügyben határozni hívatva nincs,"8 1 de beszédét elnyomta a lármázó ellentábor. A klérus sietett jogi érveit röpiratban is népszerűsíteni. „Az egri katolikus népiskolák" című vitairat mottójában magabiztosan jelentette ki: „Mi nyíltan szólunk, és titokban semmit sem cselekszünk." A baloldali tábor sem tétlenkedett a válaszadással. Csiky képviselő irányításával Szederkényi Nándor megfogalmazta a feleletül szánt „Nyílt Szó" című választ, és azt szeptember 7-én Fekete képviselő lakásán elfogadták. A katolikus iskolaszók utasította a felekezeti népiskolák tanítóit, hogy a szeptemberi beiratkozások alkalmából ne bocsássák az iskolák helyiségeit a város képviselőinek " Egri Egyházmegyei Közlöny, 1869. febr. 15. 78 Caiky: i. m. 79 Uo. Vö. Ejkv. 1869. aug. 22. 80 Csiky: i. m. 81 Uo.
