Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
A „HEVESI ÜGY" 1187 határozott fellépését követően lett belügyminiszter, két dologban kért döntést. Egyrészt a királyi biztos működési határidejének meghatározását, másrészt a határozat létrejöttében közreműködött személyek elleni eljárás módját. A minisztertanács a megye politikai hangulatától tette függővé a királyi biztos működésének idejét: „A mérsékelt gondolkozású egyéneknek idő adatik arra, hogy tömörüljenek a túlzó pártbeliek (Negyvennyolcas Párt — S. S.) ellen" — mondotta. A „törvényellenes határozat" indítványozói és annak hozatalában résztvevők ellen pedig „bűnfenyítő" vizsgálatot rendelt el. A minisztertanács állásfoglalása alapján Rozgonyi Bertalan kir. itélőtáblabíró megkezdte Egerben a határozat létrejöttében közreműködő tisztviselők kihallgatását; 1869. február 7. és március 21. között lefolytatott vizsgálata eredményét, a terhelő anyagot, felterjesztette az igazságügyminiszterhez. így felfüggesztették aljegyzői állásából Szederkényi Nándort; Németh Albertet, Rady Endrét, Hegedűs Jánost. Pap Pál bizottmányi tagot — Kápolna kerület 48-as párti országgyűlési képviselőjót — mivel hozzászólásában pártolta az indítványt, szintén perbe fogták.73 Mindezzel majdnem egyidejűleg került sor a börtönben levő Böszörményi László ügyének tárgyalására is. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter a március 7-i minisztertanácsi ülésen a szerkesztő börtönbüntetésének felfüggesztését javasolta, egyrészt politikai szempontból, másrészt mert „Böszörményi az orvosok véleménye szerint súlyos beteg, s valószínű, hogy a fogság ideje alatt meg fog halni ..." A kormány több tagja azonban merev álláspontra helyezkedett, nem osztotta Horvát véleményét, „mivel kétséget nem szenved, hogy Böszörményi kiszabadulása után a szélső bal-párt által rögtön képviselővé választatnék". Azt azonban kénytelenek voltak elismerni, „ha Böszörményi a börtönben halna meg, eltemettetése politikai tüntetésekre adna alkalmat, miket a lehetőségig mérsékelni kell".74 A kormány végül is hozzájárult, hogy kórházba szállítsák a beteg szerkesztőt. Ebben a politikai légkörben került sor 1869. március 14-én Egerben a képviselőválasztásra. A 2016 választó közül 1936-an szavaztak; ebből 1025 szavazatot Csiky Sándor, 911 szavazatot pedig Szalay József, a Heves megyei Deák-párt elnöke kapott.75 A Negyvennyolcas Párt tehát megőrizte egri mandátumát, sőt a megye másik kilenc mandátumából is csak kettőt tudott a Deák-párt megszerezni. Ez a választás megmutatta a kormánypártnak, hogy a jogfosztott tömegek politikai törekvéseinek elfojtása és szűk választójog sem képes maradéktalanul megvédeni a dualista rendszert a megrázkódtatásoktól. A Deák-párt, mely több mint 60 választókerületben vesztett, és képviselőházi többségének majdnem felét elvesztette, egyre jobban a válság tüneteit mutatta. A Negyvennyolcas Párt 40 mandátumot kapott, és a Balközóp is megerősödött.7 ® * Hamarosan újabb konfliktusra került sor, amely újból aláhúzta, hogy a hevesi ellenzék nem pusztán a közjogi követelések síkján mozog, hanem a polgári államberendezkedés egyes vonatkozásaiban következetesebb polgári irányvételt mutatott, mint ameddig a kormány elment. Az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József, egyik fő feladatának tartotta a magyar közoktatás 1848-ban megkezdett átalakítását.Lényegében a saját korábbi művelődéspolitikai nézeteit akarta megvalósítani, azonban re-73 Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz. 74 Min. jkv. 1869. márc. 7. 75 HL. Eger város közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban: Ejkv.) 1869. márc. 14.; vö. Borovszky: i. m. 626; Toldy: i. m. 187. 78 Madarász József: Emlékirataim, 1831—1811. Bp. 1883. 400.
