Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1186 SEBESTÉNY SÁNDOR A megye határozatát Szapáry főispáni helytartó azonnal jelentette a kormánynak. A december 19-i minisztertanács tárgyalta részletesen az ügyet.6 5 Andrássy Gyula miniszterelnök mielőbb erélyes intézkedéseket sürgetett, mert „tartani lehet attól, hogy az ország egyéb vidékein is izgatás és lázítás tárgyát fogja képezni a hevesi határozat". Távirat útján azonnal utasították a megye alispánját, hogy „személyes felelősség terhe alatt" tiltsa el a határozat közlését a többi törvényhatóságokkal. A minisztertanács ülésén jelenlevő főispáni helytartót megbízták újabb rendkívüli közgyűlés összehívásával, amelyen közölni kellett a kormány megsemmisítő leiratát. A kormány úgy döntött, ha a megye önként nem vonja vissza határozatát, gróf Szapáry Gyulát királyi biztosi megbízatással látja el. A megye rendkívüli közgyűlését 1869. január 11-re hívták össze. Először a belügyminiszter rendeletét ismertették, mely a közelgő országgyűlési választások iránt intézkedett, csak azt követően került sor a kormány megsemmisítő leiratának közlésére. A sorrendet a minisztertanács döntése alapján határozták így meg, nehogy a királyi biztos fellépése után, a megyebizottmány feloszlatása miatt a központi választási választmány megválasztására ne kerüljön sor. „Ez kétségen kívül mindjárt az országgyűlés kezdetén vitatkozásokra, s interpellációkra adhatna alkalmat" — indokolta Andrássy miniszterelnök. A kormány által küldött megsemmisítő leirat már nem tartalmazta a minisztertanácsi előterjesztésben szereplő következő megállapítást: „Az 1848-ik évi törvények a megyék befolyását a törvényhozásra megszüntették, a rendi ós megyei képviselet helyébe az általános népképviseletet ültették."66 Felhívta azonban a megye figyelmét, hogy „minden esetben köteles a kormánynak a törvények végrehajtásában hű és megbízható segélyt adni, és egész eréllyel őrködni az álladalmi rend fölött".6 7 A megye válaszfelirat alakjában megtagadta határozata visszavonását. A választ Puky Miklós elnöklete alatt Németh Albert, Erdélyi József főjegyző és Bereez Ferenc tiszti főügyész fogalmazták meg.'8 Puky Miklós, akiről 1867. október 27-én azt írta Rajner királyi biztos, hogy „csekély önállósága következtében többször az ár által elragadtatik, azonban személyes hajlamai őtet túlságokra nem vezetik",6 9 most élére állt a megye küzdelmének. Az irányításával január 12-én elfogadott válaszfelirat kijelentette: „ ... az 1848. XVI. tc. a megyéket, mint a nemzet védbástyáit, előbbi jogkörükben ideiglenesen meghagyta, lehetetlen annak feltevése, hogy ne lennének jogosultak a törvényhatóságok a hozott törvények felett véleményt mondani."7 0 — A megye feliratának elfogadását követően azonnal felállt gróf Szapáry Gyula, és királyi biztosi minőségben nyomban felfüggesztette Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmányát, és a megye 1868. december 14-i kifogásolt határozatát a jegyzőkönyvből kitörölte.7 1 A kormány 1869. január 21-én, Andrássy Gyula miniszterelnök elnökletével összeült kabinetülésen vitatta meg a kialakult helyzetet.7 2 Rajner Pál, aki Heves megyei 65 Min. jkv. 1868. dec. 19. 66 Annál kevésbé kívánták ezt leküldeni, hiszen Kossuthtal ellentétben, aki már 1848-ban a megyei közgyűlést népképviseleti alapra kívánta helyezni, az Andrássy-kormány az ellenkező irányba tartott, az 1870. XLII. tc.-ben testet öltő virilista rendezés irányába. (Ld. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. 337 — 338; vö. Kossuth: i. m. XI. 716—725). Kossuth 1870-ben is 48-as álláspontja talaján állt: „ . . . a megyék népképviselet alapján constituáltassanak ... ez által meg lesz az összhangzásba hozatal a közszabadsággal." Ld. Kossuth: i. m. VIII. 250. 67 Büm. ein. ir. K. 148. 1869. 17. sz. 88 Uo. 69 Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz. 70 Uo. 1869. 17. sz. 71 Uo.; HL. Heves és Külső-Szolnok vármegye alispáni iratai, 1869. 291. sz. A határozatot olvashatatlanná tették, áthúzták a jegyzőkönyvben. 72 Min. jkv. 1869. jan. 21.
