Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
A „HEVESI ÜGY" 1185 mánypárt taglétszáma csekély volt, sem Eger képviselőtestületében, sem a megye bizottmányában nem volt számottevő ereje. A megyei baloldal, ezt követően, május 16-án szerveződött meg.5 7 A Heves megyei Negyvennyolcas Párt (balközép csoportosulás nem jött létre) elnöke Puky Miklós lett. A kiadott pártprogram megfelelt a Nép Zászlója 1868. április 11-i számában megjelent országos pártnyilatkozatnak.5 8 A 48-as törvények visszaállítását tűzte ki célul, a nemzet önállóságának és függetlenségének visszaszerzését „alkotmányos eszközökkel, törvényhozási uton". Ennek akadályául szolgálnak — írta — „az 1867-es törvények által létesített közös ügyek, a delegáció, a közös minisztériumok". Követelte a „nemzeti önálló hadsereg felállítását, a pénz-, kereskedelmi és külügyeknek önálló független kezelését". S hangsúlyozta a nyilatkozat: „Céljukat csak a baloldalnak többségre jutása révén vélik elérni." A program kétségtelenül nyilvánvaló gyengeségét mutatta, hogy nem tartalmazta a 48-as törvények továbbfejlesztésének kívánságát, pedig az országos pártnyilatkozat a közjogi követeléseken túlmenően, a társadalmi célok, azaz a „népies (demokrata) elvek" megvalósítását is hangsúlyozta.59 A Heves megyi Negyvennyolcas Párt programjának elfogadása után Csiky Sándor, mint a 700 tagból álló Egri Demokrata Kör elnöke, bejelentette a kör tagjainak csatlakozását az ellenzéki párthoz, ós hangsúlyozta az elvazonosságot a kör és az új pártalakulat között.8 0 Csikyt követően a mezőtúri 500 tagból álló olvasóegylet, valamint Csány községből 40 tag azonnal csatlakozott. Hamarosan Törökszentmiklósról is érkezett 40 aláírással ellátott csatlakozó nyilatkozat.6 1 Heves és Külső-Szolnok vármegyék bizottmánya 1868. december 14—15-i közgyűlésén tárgyalta meg az országgyűlésről hazatért képviselők jelentéseit. Az ülésen Németh Albert indítványt terjesztett elő, mely kimondta: „A lefolyt országgyűlés a nemzet várakozásának nem felelt meg, mert az országgyűlés által alkotott törvények és adók megszavazása révén Magyarország a közös birodalomba abszorbeálódott."62 Javasolta, hogy országgyűlési tevékenységük helyesléseként, szavazzanak bizalmat Heves megye baloldali képviselőinek. Az indítványt — gróf Szapáry Gyula főispáni helytartó, valamint a Deák-pártiak ellenkezése ellenére is — némi módosítással, de nagy többséggel magáévá tette a megye bizottmánya, sőt Rady Endre javaslatára az összes hazai törvényhatóságoknak való megküldését is elhatározta.6 3 A határozat szövegét Szederkényi (Strompf) Nándor, a vármegye aljegyzője saját aláírásával kinyomtatta, és terjesztését is megkezdte. A határozat kimondta: „Nemzeti önállásunk és függetlenségünk alapföltétele, legfőbb biztosítéka az 1848-iki törvénykönyvünkben rejlik, annak pedig mellőzhetetlen corollariuma az országos hadügy, pénzügy és külügyek fölötti rendelkezés. Ámde a most létrejött közösügyes törvények által — a magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decretáltatott — s annak nem csak szervezete, vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alól elvonatott és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsátatott ... az abszolút kormány alatt behozott indirect adók törvényesítettek ..." A határozat végül hangsúlyozta, törekvéseiket nem forradalom útján, hanem „alkotmányos eszközökkel" igyekeznek elérni.64 57 MU, 1868. máj. 20. 58 Uo. Vö. A Nép Zászlója, 1868. ápr. 11. 59 Mérei Gyula: Ä magyar polgári pártok programjai (1867—1918). Bp. 1971. 188. 60 Borovszky: i. m. 625—626. 61 MU, 1868. máj. 23. 61 Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz.; vö. Borovszky: i. m. 626; E, 1868. dec. 17.; (Toldy: i. m. 1—42) „Heves megye . . . forma szerint hazaárulással vádolta az országgyűlést." 63 Uo. 64 Büm. eb. ir. K. 148. 1869. 17. sz.
