Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
112 FÜVES ÖDÖN A görög szabadságharcnak nagy hatása volt a magyar újságírókra is. Ők kezdetben a görög forradalomról nem közölhettek semmit,5 2 mert az abszolutizmus tiltotta a harc emlegetését. Metternich ugyanis veszélyt látott a görögök szabadságharcában, minthogy az a helyzet megváltoztatásához vezetett. A magyar újságok ezért kezdetben az osztrák politika szócsövei voltak. így a Hazai ós Külföldi Tudósítások c. lap. pl. 1821-ben még bizonytalannak látta a görög forradalom kimenetelét és egyelőre az osztrák politika törökpárti hangját tolmácsolta. Hogy az ilyen hírek olvasására hogy reagáltak az akkori magyarok, azt nem nehéz kitalálni. A kor magyar sajtója5 3 azért módot talált arra, hogy a görög szabadságharc iránti rokonszenvét a sorok között fejezze ki. A magyar újságok minden fontosabb görög eseményt élénk figyelemmel kísértek. így 1821-ben a Filiki Eteriáról, Ipszilandi kiáltványáról és a Szent Sereg kudarcáról tudósított a magyar sajtó. A magyarok is tudomást szereztek a görög forradalom kitöréséről, terjedéséről és magánbeszélgetéseikben hevesen vitatták annak célját és helyességét. A magyarok többsége természetesen Görögország mellett hadakozott. A magyar sajtó is tisztában volt azzal, hogy Morea jövendő sorsára döntő jelentőségű volt a szultántól elszakadni akaró Ali pasa5 1 lázadásának kimenetele. A Hazai és Külföldi Tudósításokból értesült a magyar közönség a külföldi önkéntesek Görögországba való áramlásáról, de felhívta a sajtó a figyelmet arra is, hogy Moreába sok szerencsevadász is ment. Közölték a lapok, hogy sok országból pénzbeli segítség is érkezett, de mindezek a segélyek egyáltalán nem arányosak e szerencsétlen nép szükségleteivel. Említést tett a sajtó az önkéntesek egy részének a görögök katonai kiképzésében végzett jó munkájáról, de nem hallgatott azokról a szerencsétlenekről sem, akik elhagyottan szerte-szét bolyongva gyalog jönnek haza. Szomorúan tudósít a magyar sajtó a görögök belső viszályairól: „Csak az a veszedelmes meghasonlás és részrehajlás ne uralkodna köztük, amelyet még sokkal veszedelmesebbé tesznek az idegen nemzetekből odament sokféle gondolkodású görög pártfogók." Ennek ellenére is bízott a magyar közvélemény a görögök sikerében. Bírálták az újságok az akkori angol kétszínű politikát a görögök irányában. Az angol kölcsön sorsáról is többször írtak lapjaink. 1824-ben Miszolungi eleste és Byron halála még nagyobb visszhangot keltett a magyar újságokban és azok részletesen számoltak be az ott végbement eseményekről. A görög Ellenika Chronika5 5 is megemlékezett a magyarok részvételéről: „A Magyarországból érkező legújabb értesülések szerint leírhatatlan a magyarok lelkesedése a görögök irányában, és társalgásuknak csaknem kizárólagos témája a görögök felszabadítása. Derék magyarok! Ti jól tudjátok, mi a szabadság, s meg tudjátok becsülni azt a nemzetet, amely évszázados rabsága után őseinek újraéledt lelkével, s páratlan bátorsággal küzd azért a nagy jóért." Tehát a magyarok hangja, ha ritkán is, eljutott a görögökhöz. Nyilvánvaló, hogy a nehéz időkben még jobban együttéreztek a harcoló görögökkel. A navarinói tengeri győzelem után az egyes kormányok közt kialakult politikai helyzetet is alaposan ismertette a Magyar Kurir. De nemcsak a magyar újságírók, hanem íróink és költőink is elragadtatással nyilat-52 Pulszky is az Augsburger Allgemeine Zeitungból értesült a görög eseményekről. Pulszky: i. m. I. köt. 18. 1. 53 A sajtóvisszhang felsorolt adatai a Hazai és Külföldi Tudósításokból és a Magyar Kurir megfelelő számaiból valók. Ld. Horváth E. : Az újgörögök c. i. művét és Lambropulu F. : Az 182l-es görög forradalom és magyarországi visszhangja c. ELTÉ-n Arató Endrénél 19(i3-ban benyújtott szakdolgozatát. Ezúton mondok köszönetet Lambropulu Fotininek, hogy munkáját rendelkezésemre bocsátotta. 54 Ali Tepelenli Janina pasája önálló albán-görög államot akart létrehozni. A szultán azonban 1822-ben leverte a lázadást. 55 Horváth E. : Az újgörögök. 11. 1.
