Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
A GÖRÖG SZABADSÁGHARC ÉS MAGYARORSZÁG 113 koztak a görög szabadságharcról.5 6 Pulszky Ferenc""1 eperjesi tanára révén megtanulta szeretni a régi görögöket s azt hitte, hogy a „mostani görögök azoknak lineális utódai". Ezért amikor egy német újságból értesült Miszolungi bevételéről, úgy le volt sújtva, mintha nagy szerencsétlenség érte volna. Széchenyi István 1818 november és 1919 február között utazást végzett58 Görögországban. Ott megcsodálta az ország szépségét s közben megnézett sok műemléket. . . Megsajnálta az elnyomott görögöket s kívánta, hogy valamelyik hatalom szabadítsa fel őket a török iga alól. 1821 nyarán erdélyi utazása alkalmával találkozott odamenekült fanariótákkal.59 Nem bízott a görög forradalom sikerében, mert szerinte a görögség már leélte életét. Ipszilandit vezetésre méltatlannak tartotta, viszont a görög szabadságharc néhány más vezérét a történelem híres emberei közé sorolta. Szemere Bertalan Byron hatására Görögországba utazott. Bizonyára б lehetett az a magyar, aki Christian Müller társaságában inkább érdeklődésből, mint harci kedvből látogatta meg a nyomorúságos helyzetben levő Moreát.60 Ungvárnémeti Tóth László 1818-ban kiadott „A görögökhöz" c. versében összehasonlítja a régi és korabeli Görögország állapotát, majd buzdítja a görögöket, hogy apáik példáját követve kezdjék el bátran „az ezüstidő útját". Jósika Miklósról olvassuk, hogy 1823-ban Miszolungiba indult Byron mellé, hogy az ő oldalán küzdjön a görög szabadságért. Vörösmarty Mihály6 1 a reformkor küszöbén, 1825-ben a Zalán futásában a tespedtségből feltámadó görög nép szabadságharcának hősi példájával akarta lelkesíteni a honfoglaló magyarok tehetetlen utódait. A görög példával céloz a jobb jövő lehetőségére is. Berzsenyi Dániel a navarinói ütközet után, 1827-ben egy nagyszabású költeményt írt Új Görögország címen. Ebben üdvözli a hősök hamvaiból feltámadt Hellaszt, amely „Mohamed hadait tengerbe meríti örökre". E forradalmi hangú vers megjelenését a cenzúra csak később, 1842-ben engedélyezte. Kölcsey Ferenc az 1833. évi országgyűlési beszédében a lengyelek megsegítésével kapcsolatban célzott a görög szabadságért életét áldozó Byron példájára. Erdélyi János népdalgyűjtő 1844-ben költeményt szentelt Rigasz emlékének. Jókai Mór „Egy magyar nábob" című regényében Byron haláláról ír, „Jordáki feje" c. novellájában pedig egy ifjú hősi halálát örökítette meg. Petőfi Bérangernek, Arany János Byronnak az újgörög szabadságharcra írt versét fordította magyarra. Fáy András utolsó munkájában, a Szulióták c. elbeszélésében felidézte a szülőföldjüket halálukig védő hős szulibeliek emlékét. Az újgörög szabadságharc magyarországi visszhangjának ez az összeállítása egyáltalán nem teljes. Sajnos óhatatlanul felmerül bennünk az a kérdés, hogy mi minden kerülne még napvilágra, ha nem lett volna a magyarok és a hazai görög diaszpóra érzelmeinek megnyilvánulását akadályozó osztrák cenzúra. 56 A görög szabadságharcnak a magyarokra vonatkozó hatását ld. a köv. helyeken: Trencsényi Waldapfel I. : A görög szabadság. „Görög szabadságért" kötet. Budapest. 1948. 76-77. 1. — Horváth E.: Az újgörögök. 10 — 12. 1. 57 Pulszky F.: i. m. 18. 1. 58 Gróf Széchenyi István naplói. Szerk. Viszota Gy. Budapest. I. köt. 1925. 479., 487-488.1. 59 A menekült fanarióták sok pénzt hoztak magukkal. Ebből támogatták ortodox hitsorsosaikat. Jancsó B. : Szabadságharcuk és a dáko-román törekvések. Budapest. 1895. 35.1. 60 Laiosz: 'Avéxôoreç 152. sz. levél. 61 Vörösmarty barátai közé tartozott a görög származású Paziazzi György jurátus is, aki németre tanította a költőt. Eötvös Károly: Nagyokról és kicsinyekről. Eötvös Károly munkái XIX. köt. Budapest, é. n. 13. 1. 8 Századok 1973/1
