Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1184 SEBESTÉNY SÁNDOR körök irányában tanúsítandó kormányzati fellépés módjának meghatározását célozta.49 A demokrata körök irányában való eljárásra a kormány alapelvként leszögezte, hogy amíg a társulatok alapszabályai hatóságilag nincsenek jóváhagyva, addig működésüket nem kezdhetik meg. „Ha viszont az alapszabályokból az tűnnék ki, hogy azoknak célja a fennálló törvények ignorálása mellett és a fennálló alkotmány ellen társadalmi úton izgatni" — mondja ki a nyilatkozat —, akkor az alapszabály elfogadását meg kell tagadni. A gyűléseket hivatalos küldöttek által ellenőrizni kellett a hatóságoknak, de ha a kormány „ezen kiküldöttek alapján tudomást fog szerezni arról, hogy izgató beszédek tartattak, az illetők notae per alapján fognak a királyi tábla elébe idéztetni" —rendelkezett a minisztertanács. A kormány 1868 március elején döntött a demokrata körök betiltása mellett, „midőn a szélsőbali izgatások már kétségbe kezdték vonni a tulajdon szentségét,"50 — írja emlékiratában Toldy István. A betiltást kimondó minisztertanácsi határozatot Wenckheim belügyminiszter bemutatta Deák Ferencnek is, a kormány „apellatorium forum"-ának. Deák kezdetben jogi aggályok miatt helytelenítette azt. Wenckheim és Horvát minisztereknek mondotta: „Hát honnan vettétek a törvényt, amely feljogosít benneteket a demokrata körök betiltására?"5 1 Ezzel utalt arra, hogy lehetetlen konkrét törvénycikkre hivatkozni a végzés megokolásakor. Később mégis a kormány segítségére sietett, és a betiltást kimondó rendelet jó részét maga fogalmazta. Ebben a kiegyezés talajáról azt hangsúlyozta, hogy nincs kibékíthetetlen ellentét a 67-es törvények, a 48-as jogszabályok, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség elvei között. Ezen elvek továbbfejlesztésére a „létező alkotmányos alapon" megvan a mód és lehetőség.5 2 Deák tehát az erőteljes mozgalmat a 67-es törvények alkotmányosságának, 48 és 67 elvrokonságának bizonyításával akarta megszüntetni, ezzel akart a rendeletnek polgári liberális színezetet adni.5 3 Április 27-én fegyveres karhatalommal feloszlatták a pesti Demokrata Kört, s mivel Deák a vidéki köröket is „forradalomszerű kicsapongásokra vezető izgatásokkal" vádolta, hamarosan azokat is betiltották. A képviselőházban április 27-én Csiky Sándor interpellálta meg a kormányt a demokrata körök betiltásával kapcsolatban,54 amelyre május 4-én válaszolt a belügyminiszter. A kormány eljárásának megokolásakor Wenckheim Béla miniszter „írott pozitív törvény hiányában", valamiféle „törvényes erejű szokásra" hivatkozott.5 5 A Balközóp némileg segítségére volt a kormánynak, mert állandóan támadta a Szélsőbalt, elsősorban a parasztsággal kialakított kapcsolatai miatt, dühödten intett pl. Asztalos János mozgalmának veszélyességére. * A kiegyezés által hatalomra került kormány mindent elkövetett, hogy a megyékben kormányhű erők szervezetten vegyék fel a küzdelmet a baloldallal. Hevesben, az ország hírhedt „rebellis megyéjében" már Rajner Pál királyi biztossága idején megindultak a kormánypárti erők próbálkozásai. A Heves megyei Deák-párt megalakítására végül is 1868. április 28-án került sor, elnöke Szalay József egri ügyvéd lett.5 ® A megyei kor-49 Min. jkv. 1868. febr. 23. 50 (Toldy István): Öt év története, 1867—1872. Pest 1872. 12. 51 Kossuth: i. m. V. 349. 52 Uo. 361. 53 Pölöskei: i. m. 650. 54 Madarász József: Emlékirataim, 1831—1881. Bp. 1883. 383; Ogy. kn. 1865. VII. 133; Toldy: i. m. 81. 55 Ogy. kn. 1865. VII. 153. 58 Borovszky: i. m. 635.
