Századok – 1973

Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V

A „HEVESI ÜGY" 1183 a katonai executiót, mert „a pénzügyminiszteri rendeleteknek nem engedelmeskedvén, különösen az adóbehajtást nem teljesítik".4 1 A szélsőbal Kossuth tanácsára belátta, hogy a pártnak törekednie kell jelenlegi szervezeti keretei kiszélesítésére, hathatós politikai fellépés érdekében. Ezért 1867 őszén demokrata körök megalakítására tett országos felhívást. 1867. november 18-án már meg is alakult a központi, a pesti Demokrata Kör.4 2 A Központi kör céljai alapításakor annyira zavarosak voltak, hogy a novemberi alakuló értekezletet formálisnak tekint­hetjük. Az ülésen a hatszáz főnyi résztvevő programot nem dolgozott ki. Homályos elképzelések hangzottak el, pl. Máttyus Arisztid azt javasolta, hogy a demokrata körö­ket szakítsák el a Szélsőbaltól. Azokat a rétegeket tömörítsék, akik elégedetlenek vala­milyen formában a Deák-párt politikájával, a kiegyezés adott formájával, követelései­ket azonban ne rendeljék alá pártpolitikai céloknak.4 3 Máttyus tehát a demokrata körö­ket a kispolgárság szervezeteivé akarta kiépíteni, segítségükkel akarta politikai és gaz­dasági pozíciójukat kiszélesíteni, természetesen a kiegyezési rendszer talaján. A Szélsőbal látta a veszélyt, ezért a Magyar Újság 1868. január 3-i számában közölte a körök szervezeti szabályzatát, melynek bevezetője adta egyúttal a program­nyilatkozatot. A mozgalom célját a polgári forradalmi jelszavak, a szabadság, egyen­lőség és testvériség érvényesítésében jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ennek megvalósí­tására „csak az 1848-iki teljes alkotmány visszaszerzése, a gyakorlati életben alkalmazása, és elveinek továbbfejlesztése . . ." révén lehet remény.4 4 A pesti Központi Demokrata Körben és a vidéki szervezetek többségében a kö­zéprétegeké volt a döntő szerep, viszont az alföldi mezővárosokban a plebejus értelmi­ség és szegényparaszti tömegek törekvései szabtak irányt a mozgalomnak. A kormány hamar felfigyelt tevékenységükre, ezért 1867. december 30-án körrendeletet intézett a helyi törvényhatóságokhoz.4 5 Ebben felhívta figyelmüket, hogy „az országgyűlés ideigle­nes szünetét a képviselőház némely tagjai arra szándékoznak felhasználni, miszerint nópgyűléseket tartsanak vidéken, s ott az országgyűlésnek a közös ügyekre vonatkozó intézkedéseit ferde színben mutassák ba a népnek", ezért fokozott éberségre és ellenőr­zésre utasította azokat. Egerben a Heves megyei Honvédse gólyző Egylet 1867. augusztus 4-én átalakult honvédegyletté,4 ' míg az Egri Demokrata Kör 1868. február 16-án Csiky Sándor irá­nyításával jött létre. Az egri kör alapszabályát a megalakuláskor kinevezett küldött­ség javaslata alapján, február 18-án fogadták el. Az egri kör, a kolozsvárihoz és a mis­kolcihoz hasonlóan, már központtá válás céljából alakult, s elkezdte a megyében a vi­déki körök szervezését és irányítását.4' A kormányt rendkívül felbőszítette Böszörményi László sajtó vétsége után az Ungvári Közlöny szerkesztőjének merészsége, aki ,,67-es fanyar gyümölcsök" címmel cikksorozatot közölt le lapjában.4 8 Ezért 1868. február 23-án, a minisztertanács ülésén együtt került napirendre az a tervezet, amely a sajtóvétségek ügyében ós a demokrata 41 Uo. júl. 3. 42 Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. Századok, 1956. 4 — 6. sz. 632. 43 Uo. 633. 1. 44 Szabad György: Az abszolutizmus kora Magyarországon, 1849—1867. Magyar­ország története. (Szerk. Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György). 3. kiad. Bp. 1971. 79. "Min. jkv. 1867. dec. 30. 46 Heves vármegye. (Szerk. Borovszky Samu). Bp. 1909. 625—626. " Pölöskei: i. m. 640. "Magyar Újság (a továbbiakban: MU), 1867. jún. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom