Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1182 SEBESTÉNY SÁNDOR is kizárólag közigazgatási, vagyis adókivetési és katonai állítási tekintetben állott."3 ' Beszédében megemlítette Kossuth 1849-es egri látogatását, amikor a kormányzó azt mondta neki: kőrútjában országszerte szívélyesen és ragaszkodással fogadtatott ugyan, de oly kitűnő vonzalomra, minőt Egernek mindkét nembeli népe iránta tanúsított, sehol sem talált". Csiky szerint „nagyon hibázik tehát a kormány . . . akkor, amidőn Eger . . . bizalmi szavazatát tüntetésnek keresztelni törekszik, mert ez a nép szívóben mélyen rejtett . . . hálás érzelem kifejezése . . . Szert tehetett volna hálás elismerésre és bizalomra Eger s az ország népénél a mostani kormány is, a valódi alkotmányosság és így az 1848-i törvény valóságos helyreállítása útján, nem pedig a nemzeti önállást és függetlenséget eltemető közösügyes ösvényen haladván, de e nélkül soha"37 — fejezte be hozzászólását. A parlamenti vita kibontakozása közepette emelkedett szólásra november 6-án Deák Ferenc. Beszédében a megyerendezést a politikai élet legsürgetőbb megoldásra váró kérdésének említette, de megjegyezte: az új szabályozás előtt a jelenlegi törvények értelmében kell megítélni Eger esetét. A megyéket nem kívánja „csupán közigazgatási testületekké devalválni", hiszen „a megyék nemcsak támaszai, de politikai iskolái is voltak az állam életének", de csak arra nyújtanak lehetőséget, hogy a kormány esetleges vitatott rendeletei ellen felírást intézhessenek: „Csak ezen jognak gyakorlata végtelenségig ne terjedjen, és a közigazgatást lehetetlenné ne tegye." Történelmi példákra is hivatkozott, az 1805. V. tc. rendkívüli ügyekben királyi biztos kiküldését rendeli el, márpedig „a hevesi eset rendkívüli" — mondotta. A modern állami közigazgatás megköveteli a kormány utasításainak pontos végrehajtását; ha a kormány rendelete mellett az esetleges felírást követően is megmarad, akkor azt a helyi törvényhatóságoknak „egyszerűen félretenni" nincs joguk, kötelesek végrehajtani. „Heves vármegye — mely megtagadta Eger izgató nyilatkozatát visszavonatni — oly jogot követelt magának, . . . mely a megyéket se a törvény, se a törvényes gyakorlat szerint soha sem illette." „Ily izgatásokat — fejtegette beszédében —, s azoknak terjedését és káros következéseit minden törvényes eszközökkel meggátolni, a kormány szent kötelessége." Deák tehát helyeselte a minisztérium erőszakos fellépését, amit megerősített a parlamenti szavazás is, amikor is 195 szavazattal 79 ellenében a képviselőház többsége bizalmat szavazott a kormánynak.38 Két nap múlva, november 8-án megszüntették Heves megyében a rendkívüli állapotot, és Rajner királyi biztost visszahívták Egerből.3 9 Kossuth, amikor az ellenzéki erők tömörítésére törekedett, felismerte a kiegyezési rendszerrel egyre határozottabban szembeforduló parasztság szerepét is. A kormány is látta a parasztság csalódottságát, ezért megpróbálkozott jelentéktelen adókönnyítésekkel. Andrássy miniszterelnök 1867. szeptember 30-án a minisztertanács ülésén azt javasolta, hogy „a vidéken tapasztalható politikai bujtogatások hatásos ellensúlyozására célszerű volna az adózó földnép érdekében valamely kedvezményről, névszerint a só árának leszállításáról gondoskodni".4 0 Előzőleg, még február 25-én, felfüggesztették a katonaság igénybevételével történt adóbahejtásokat. Július 9-én viszont ismét elrendelték Pest és Borsod megyében 38 Ogy. kn. 1865. V. 127. 37 Uo. 129. 38 Uo. 130. 39 Uo. 159—165, 180. 40 Min. jkv. 1867. szept. 30.
