Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
1178 SEBESTÉNY SÁNDOR sítsek meg a határozatokat.1 5 Wenckheim Béla belügyminiszter szeptember 17-én kelt levelében felhívta Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmányát Eger „megfontolatlan" bizalmi nyilatkozatának megsemmisítésére, mert „Kossuth Lajos ... a váci választókhoz intézett nyilatkozványában az uralkodóház fennállását az ország függetlenségével összeférhetetlennek állítván, támadja a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényét a Pragmatica Sanctiot . . . Eger a politikai vitatkozások terére lépve, áthágta törvényes hatáskörének korlátait ... és (Kossuth — S. S.) politikai elveit s irányát helyeslő tüntetéssel fogadta."16 A megye október 1-én felirat formájában válaszolt a belügyminiszternek. Ebben megtagadta a belügyminiszter kívánságának teljesítését. Hivatkozott az 1848. XXIV. tc.-re mely a „rendezett első bírósági hatósági községeknek a törvény további rendeletéig addigi állapotában csak közigazgatási állását hagyja meg, de egyébként a királyi városokról rendelkező XXIII. tc. azokra is kiterjesztetik", valamint az 1791. LVI. tc.-re, amely bíróság mellőzésével közigazgatási uton bírói ítélethozatalt nem tesz lehetővé. A megye bizottmánya úgy látta, hogy Eger nyilatkozata „minden agitációtól távol álló", annak egyedüli politikai célja „a personalis unió visszaszerzése . . . mire minden alkotmányos és törvényes eszközökkel törekedni, a megye közönsége kötelességének tartja".1' Az október 1-i felirat létrejöttéről Szapáry főispáni helytartó külön jelentésben számolt be a belügyminiszternek. Megírta, hogy amikor látta, a többség a felterjesztés mellett van, nem bocsátotta a kérdést szavazás alá, nehogy az ellentábor számaránya feltűnjék. Hozzáfűzte, „ismerve a megye hangulatát, mindig azon meggyőződésben voltam, olyan határozatot, hogy az Eger városa által hozott végzés megsemmisítésére a megye ségédkezet nyújtson, bajos lesz keresztül vinni, mert megyénk hangulatánál fogva az is elég küzdelembe kerül, hogy a megye maga ne hozzon ilyesmi határozatot". Elismerte, hogy a közgyűlésen éles kifakadások történtek a kormány ellen, de „Kossuth neve tagadhatatlan hatással bír a kedélyekre, melyet ellensúlyozni a mi megyénkben még nem lehet" — fejezte be jelentését.1 8 A minisztertanács gróf Andrássy Gyula miniszterelnök vezetésével október 9-én tárgyalta meg a megye visszautasító feliratát. Megállapítása szerint a megye a rendeletet „oly okoknál fogva, melyek se a törvényekben nem gyökereznek, se a kormányfelelősség elvével össze nem egyeztethető", tagadta meg, ezért a kormány elhatározta, hogy akaratának újabb királyi biztos kinevezése útján fog érvényt szerezni.1 9 Táviratilag azonnal felszólította Rajner Pál barsi főispánt, akit erre a feladatra kiszemeltek, hogy nyomban jelentkezzék a minisztériumban. Akadályoztatása esetére Lipthay Bélát, Baranya megye főispánját jelölte ki. A minisztertanács ülésén jelen volt gróf Szapáry Gyula, Heves megye főispáni helytartója is, akit október 14-re rendkívüli közgyűlés összehívására utasítottak. Pontosan megszabták részére a közgyűlés vezetésének rendjét. Számoltak azzal az eshetőséggel is, hogy ha „a megyei bizottmány minden magyarázgatás nélkül egyszerűen megsemmisíteni rendelné a hozott végzést", azt a királyi biztos megjelenése előtt megtehesse, ezért Rajner csak azt követően jelenjék meg az ülésteremben. • 15 Min. jkv. 1867. szept. 13—14. "Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 3911. sz.; Min. jkv. 1867. szept. 13—14. 17 Uo. Vö. Eger (napilap — a továbbiakban: E), 1867. okt. 10. 18 Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz. 19 Min. jkv. 1867. okt. 9.; E., 1867. okt. 17.
