Századok – 1973
Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V
A „HEVESI ÜGY" 1179 Miután a megye megtagadta határozata visszavonását, október 14-én Hevea és Külső Szolnok-vármegye rendkívüli ülésén olvasták fel a kormány leiratát: „Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmánya az 1848. XXIV. te-t oda magyarázza, mintha e törvény a királyi városokat megillető politikai jogot, a rendezett tanácsú községekre is kiterjesztette volna." Visszautasította a megye feliratának azt a részét is, mely szerint a kormány „bíróság mellőzésével Eger városa irányában közigazgatási úton akarna ítéletet hozni".20 Közölte a megyebizottmány tagjaival: „a törvény kérlelhetetlen szigorával" kíván fellépni, ezért a király felhatalmazása alapján a megyei bizottmányi üléseket határozatlan időre felfüggeszti, a „feltótlen engedelmességet" megtagadó tisztviselőket elmozdítja állásukból, és kijelentette, hogy „minden ellenszegülést a törvények egész szigorával" megtorol. A leirat felolvasása után Németh Albert — a közben megérkezett királyi biztoshoz — Rajner Pálhoz kérdést intézett: Vajon a király nevében és személyében történt-e megbizatása, vagy a minisztérium megbízottjaként jelent-e meg? Az interpellációra Rajner biztos röviden és fagyosan válaszolta: „Szándékoztam néhány felszólamlásokat meghallgatni, mert kötelességem magamnak a megyében uralkodó hangulatról biztos tudomást szerezni, de küldetésemnek célja nem az, bárminő interpellációkra választ adni, ezért kénytelen vagyok azt ez alkalommal is egyszerűen megtagadni." Ezt követően feltette kalapját, és „a megyék kormányzatát átveszem" kijelentéssel bezárta az ülést.2 1 Rajner királyi biztos október 14-ón a főbíró útján semmisítette meg Eger kifogásolt végzését. Azért e közvetett módon, hogy ,,a megsemmisítés a város önkéntes hozzájárulásával történt ténynek színét viselje".2 2 Rajner emellett több jelentésben tudósította a kormányt a megye és Eger politikai helyzetéről. Október 24-én jelentette, hogy a bizottmányi ülések felfüggesztése „általános közönyösséget" váltott ki, s ezt negatív jelnek látja, hiszen „így önkéntes ajánlatok, melyek a megye helyreállítását indokolnák, alig várhatók". Jelentést küldött a kormánypárt esetleges megszervezésének esélyeiről is, de kénytelen volt megállapítani: „A tisztikar legnagyobb részének e megyében foglalt pártállása tagadhatatlanul a kormánynak nem kedvez, és egy esetben nem kérnék gyökeres orvoslásokat javaslatba hozni, ha ti. e megyében feltalálhatnám egy könnyen szervezhető Deák-pártnak elemeit, melyekből — a jelesebbek szolgálatainak felajánlása mellett — egy díszes tisztikar megalakíttatnék, de sajnosan kell megjegyeznem, hogy ehhez eddig távol kilátás sem nyílik, és a megye rendezése vagy legalább törvényes tisztújítás és új képviselőválasztások nélkül egy Deák-pártnak szervezése alig mutatkozik lehetségesnek."23 Rajner biztos november 1-ón küldött jelentésében kérte a kormányt, hogy állítsák vissza a megye önkormányzatát. Egyúttal részletesen beszámolt vizsgálódása eredményeiről. Megírta, hogy Eger képviselőtestülete „a megye törvényhatósága alól magát felszabadítani törekszik, és habár nem törvényesen, de tettleg olyan helyzetbe tette magát, hogy a megye sok tekintetben már csak névleges felsőbbsége tekintélyének megóvása végett minden súrlódást kikerülni igyekszik". Elengedhetetlennek tartja, hogy a megyék és községek helyzetét törvényhozás útján újólag részletesen szabályozzák, mert a jelen helyzetben nem lát biztosítékot hasonló esetek elő nem fordulására. Nyíltan megírta, „addig nem merek kezességet vállalni, hogy az önkormányzati jogaiba visszahelyezett megyei bizottmány egyrészt Eger városa engedékenysége, másrészt az önkormányzati jognak a felelős kormány irányában tarthatatlan, az 1848 előtti állapotokból 10 Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz. 11 Uo. 4433. sz. "Uo. 4363. ez.; Vö. E., 1867. okt. 26. "Büm. ein. ir. K. 148. 1867. 4353. sz.
