Századok – 1973
Tanulmányok - Váradi-Sternberg János: Az orosz társadalom és az 1848–49. évi magyar forradalom 1136/V–VI
1150 VÁRADI-STERNBERG JÄN03 A levéltári anyag alapján világosan látjuk a cári csapatok morális állapotát. A hadsereg szétzüllésének méretét mutatja az a tény is, hogy az intervenció idején a cári hadsereg egész egységei bizonyultak megbízhatatlannak. Paszkievics 1849. december 7-i parancsa felsorolja azokat az egységeket, melyekben sok volt a dezertáltak száma: igen sokan szöktek meg az olonyecki, muromszki gyalog-, a ladogai, nyizovszki és különösen a kosztromai vadászezredekből, és a 9. sz. munkaszázadból." Ezzel kapcsolatosan a parancsban ez áll: „Ezt az említett egységek parancsnokai elé tárva megparancsolom, hogy a muromszki gyalogos s a ladogai vadászezredben, ahol sok, a kosztromaiban pedig, ahol mértéktelenül sok szökés fordult elő, szigorú intézkedéseket hozzanak a szökések megakadályozására ... s erről nekem jelentést tegyenek."86 A hadjárat befejezése után I. Miklós megparancsolta, hogy a csapatokat haladéktalanul vonják ki Magyarországról, de ugyanakkor a cári kormány elhatározta, nem engedi, hogy a „forradalmi ragályt" behurcolják Oroszországba. Az osztrák fél ismételt panaszai az orosz tisztek magyarországi viselkedésére nyugtalanították a cárt. Rendkívül jó szolgálatokat tett a besúgó Zichy Ferenc gróf, akit az osztrák parancsnokság vezényelt az orosz hadsereghez, mint biztost. Egyik jelentésében, melyet már a hadi események befejeződése után írt, ezt olvashatjuk: „Az orosz tisztek közül sokan folytatnak beszélgetéseket olyan témákról, amelyek már régen figyelmet nem érdemlő fecsegéssé váltak, s nem alaptalanul keltenek nyugtalanságot."87 Az ilyen s ehhez hasonló jelentéseket a cárnak tudomására hozták. Az egyik ilyen jelentésben azt olvashatjuk, hogy az orosz tisztek Magyarországon érintkeznek „olyan emberekkel, akik erkölcstelen gondolkodásmódjukról ismertek".88 Ezzel kapcsolatosan a cár Paszkievicshez intézett 1849. november 7-i levelében azt írta: „Könnyen lehetséges, hogy e fiatalemberek révén eljut hozzánk a fertőzés, és szégyenletes lenne ránk nézve, ha nem tudnánk ezt megelőzni."8 9 A cári hatóságoknak az a törekvése, hogy minden megbízhatatlan tisztet és katonát leleplezzenek, gondos, több évig tartó nyomozást eredményezett. Ezzel egyidőben a határon túl is folyt a kutatás a dezertált, vagy a forradalmi sereg oldalára állt tisztek és katonák után. A Kárpátontúli Területi Levéltárban egész sor körlevél maradt fenn a Magyarország területén keresett orosz tisztekről ós katonákról.9 0 Arról, hogy sokan el tudtak rejtőzködni, tanúskodik P. Alabin, aki Rulikowski ügyét leírva, csodálkozását fejezi ki amiatt, hogyan „határozta el, hogy jelentkezik. Miért nem menekült, mint azt sokan mások tették, akik többé vagy kevésbé kompromittálták magukat?"9 1 Vesszőfutás büntetés után büntetőszázadba küldetett határidővel." „Kszaverij Oberszkij. Külföldre szökésért, a lázadó magyarok soraiba történt átállásért ós lázító versek rejtegetéséért (árulásért) testi fenyítés nélkül kényszermunka." „Ivan Jakub. Halála miatt eltekintünk csavargása és a lázadó magyarok soraiba történt átállása megbüntetésétől." „Jakim Jemeljanovics Magyarországon egy ízben elkövetett szökésért. Vesszőfutás büntetés után büntetőszázadba küldetett." ЦГВИА. фонд 14014, on. 3, ед. хр. 14, л. 33, 207, 212, 240, 242, 267. 88 Uo. on. 3, ед. хр. 298, л. 282. 87 Andics Erzsébet: i. m. 178. 1. 88 M. M. Щербатов: Генерал-фельдмаршал князь Паскевич, т. VI, Спб., 1899, 347. 89 Uo. 348. 90 ЗОГА фонд 10, оп. 10, ед. хр. 1069. 91 П. Алабин: i. m. 147.
