Századok – 1973
Folyóiratszemle - Fridenson P.: Egy új iparág: az autógyártás Franciaországban 1914-ig 1039/IV
TOLYÓIRATSZEMLE 1039 mat magyar cikkei megjelenése után hozta létre. 1905 végi programjában fontos szerepet kapott a gazdasági függetlenség is, a német List Frigyest is magyar közvetítéssel vette át. Pártalapítás helyett azonban valamennyi ír meggyőzését tűzte ki céljául, ez csak annyiban sikerült neki, hogy ma benne látják az ír ügy egyik legodaadóbb harcosát. Az 1916-os húsvéti felkelésben nem vett aktívan részt, de ennek veresége alapozta meg a Sinn Fein sikerét. A de Valera által párttá szervezett mozgalom az 1918-as választásokon elsöpörte a régi ír pártot, létrehozták az önálló parlamentet, sikerrel küzdötték végig szabadságharcukat és 1922-ben Griffith vezetésével kötötték meg a kompromisszumot Lloyd George-dzsal. Ezt azonban Griffith csak néhány hónappal élte túl. Barátja, a 16-os felkelés után kivégzett Connolly a munkások köztársaságát kívánta létrehozni, míg a Gaelic Revival mozgalom az eltűnt ősi nyelv feltámasztását akarta. Közöttük Griffith képviselte a realista kompromisszumot, aki republikánus meggyőződése ellenére a kettős monarchiában kereste az ír—angol kérdés megoldását. Mérsékelt volt abban is, hogy míg a 16-os felkelés vezetője, Pearse, minden ír kezében puskát akart látni, Griffith könyvet. Mégis igazi XIX. századi nacionalista volt, aki büszkén írta le az ír mozgalom megalapítóiról, hogy újra felfedezték Európában a nemzetiség doktrínáját és elfordultak az univerzalizmus és utilitarian izmus hamis fényeitől. Nyomukban ő is elvetette a nemzetközi szocializmus kínálta megoldást. Örökségét a modern Írország egyik pártja elfogadta és benne az állam egyik alapítóját tiszteli, míg a másik párt, amely az általa kreált nevet viseli, elítéli, mint aki kevesebbel is beérte mint a teljes győzelem. A fizikai erő Griffith által annyira elítélt doktrínája vált az uralkodó mítosszá Írországban és a puskákban látják a szabadság meghozóját, elfelejtve és lekicsinyítve a passzív rezisztencia eredményeit. Pedig Griffith kortársainál jobban látta, hogy sem a 400 000 katolikust akaratuk ellenére bekebelező Északír Állam, sem az egymillió protestánst egy egységes Írországban elnyelő megoldás nem lehet tartós. Ezt a dilemmát akarta megoldani brit-ír dualizmussal, az osztrákmagyar példa nyomán. Hosszú távon Griffith befolyása talán jelentősebb volt a Brit Birodalom más országaiban, mint saját hazájában. Indiában például több nyelvre is lefordították és erőszakmentes ellenállási elvét a gyakorlatban sikeresen alkalmazták. (Journal of Contemporary History, 8. év f. 1. szám. 1973. jan. 3— 20. I.) J. O. P. Fridenson : Egy új iparág: az autógyártás Franciaországban 1914-ig A francia gazdaság 1880-as évektől kezdődő történetének értékelésénél két eltérő nézőpont uralkodik. A gazdaságtörténészek egy része a már egy bizonyos érettségi fokra eljutott gazdasági struktúra gyengeségeire helyezi a fő hangsúlyt: demográfiai stagnálás, természetes erőforrások hiánya stb. Mások viszont (elsősorban Lóvy-Leboyer) az ország gazdasági fellendülésének, az ipari struktúra átalakításának lehetőségót emelik ki, melyre az igen jó minőségű, szakképzett munkásréteg és a nagyszámú mérnöki gárda teremthetett volna alkalmat. Ez utóbbi koncepcióból kiindulva a tanulmány arra keres választ — a Bouvier neves gazdaságtörténész vezette kutatásokba illeszkedve —, hogyan fejlődtek az emberi potenciálra alapuló új iparágak s miért torpant meg ezek fejlődése Franciaországban. A francia gazdaság újjászervezésének lehetőségeit a gépkocsigyártás példáján keresztül mutatja be a szerző. Az 1914-ig terjedő időszak a francia autógyártás aranykora, vezető szerepet játszik a világ gépkocsigyártásában, 1890-től 1914-ig a járművek számát ós értékét tekintve is az első helyet foglalja el, az exportot tekintve pedig