Századok – 1973

Történeti irodalom - Studium II. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek kiadványai V. (Ism. Niederhauser Emil) 1030/IV

1032 TÖRTÉNETI IRODALOM mus. 1896 egyúttal egy másik ág megjelenése is, a katolikus néppárt megalakulásának az éve is ez, a következő állomás pedig az 1901-es kereszt-mozgalom a budapesti egyetemen. A liberalizmus konzervatív bírálata egyre erősödik. Jelentős a dzsentri hatása. A harmadik összetevő az antiszemitizmus, amely többek közt különösen A Cél és az Új Nemzedék c. folyóiratokban jelentkezik. Ez, valamint éppen a kereszt-mozgalom egészében a későbbi jobboldali mozgalom előjele. Tóth Zoltán: A kelet-európai torlódott társadalmi szerkezet és a belső integráció kérdéséhez c. tanulmányában torlódáson azt érti, hogy a nyugati fejlődésben egymás után következő gazdasági-társadalmi képletek Kelet-Európában egymástól függetlenül, egymás mellett élnek. A gazdasági tevékenység a differenciálódás jegyében halad előre, és éppen ez segíti elő a belső integrálódást, annak előfeltétele. A további, ugyancsak érdekes tanulmányok irodalomtörténeti kérdéseket tárgyalnak. A tartalmi ismertetés is mutatja, hogy kiérlelt, jó tanulmányokról van szó. (Ha akadna is egyikhez vagy másikhoz kritikai megjegyzés, mint Szabó Miklóséhoz, aki Szekfűből indul ki, de az általa említett mozzanatok egy része annak a szélsőjobboldali eszmekörnek az előzménye, amely nem teljesen azonos az ellenforradalom Bethlen-féle későbbi változatának ideológiájával.) Méltán jelentek meg az ókortudományi tanulmányok (és néhány irodalomtörténeti is) idegen nyelven. Kár, hogy a tanulmány bővítését úgy látszik nem minden szerző tette meg, így egy-két tanulmány olyan szűkszavú, hogy inkább csak általánosságokat jelez (mint Tóth Zoltáné, amelynek alapgondolata nagyon érdekes és helyes, csak éppen nem került kifejtésre.) Igaz viszont, hogy éppen a két, futtában megbírált tanulmány tartozik a problémákat felvető tanulmányokhoz, amelyek nyilván nagyobb vitát is válthattak ki, mint az egyébként igen gondos munkával készült, de inkább tényközlő tanulmányok (Bán Péteré és Dobos Gáboré pl.). Van még egy dolog azonban ezzel a kötettel kapcsolatban, amit problematikusnak érzünk. A szerzők közt nem egy akad, aki a maga szakmájában már meglehetős nevet vívott ki magának (Selmeczi Kovács Attila, Tóth István, Szabó Miklós, pl.), a többiek is már jóval egyetemi tanulmányaik után vannak. Persze, „ifjak" még, hogy az Acta alcímére utaljunk, de meddig tart ez az ifjúság, mi ennek a kritériuma ? Nyilvánvaló, hogy nagy örömmel üdvözölhetjük a tanulmányokat, a fiatal kutatók gárdájának ilyen nagy súlyú jelentkezését, de úgy véljük, a jövőben több helyet kellene biztosítani éppen a legifjabbaknak, a még hallgatóknak vagy éppen az egyetemről kikerülteknek, akik számára alkalmasint egy-egy ilyen kötet a publikálás első és egy ideig egyetlen lehetősége. Persze, fiatalokról lévén szó, figyelembe kell venni azt is, hogy 1970-ben megtartott előadásokról van szó, a kiadvány maga 1971-esnek mondja magát, valójában 1972 végén jelent meg. Az így eltelt két év viszont alkalmasint a szerzők összetételében hozott változásokat, és a változott perspektíva zavarja az egyébként lelkesen figyelő olvasót. Niederhauser Emil