Századok – 1973

Történeti irodalom - Eisfeld Gerhard: Die Entstehung der liberalen Parteien in Deutschland 1858–1870 (Ism. Zachar József) 1010/IV

1012 TÖRTÉNETI IRODALOM volt. 1863-ban azonban hazatért az emigrációból két vezető demokrata politikus, K. Meyer és L. Pfau, akik föderális úton kívánták megvalósítani a német egységet, a szabadelvű fejlődós meggyorsítására pedig néppárt megalakítását határozták el. Programjuk népszerűségben egyre növekedve gyorsan terjedt. A demokraták útja a liberálisokétól 1864-ben vált el, s a Néppárt megalakulásával a Haladópárt szótesett. A liberálisok ugyan Német Párt néven önálló fórumot hoztak létre, de ez az 1866-os választásokon katasztrofális vereséget szenvedett. Badenben is fölényben voltak a demokraták a liberálisokkal szemben, és L. Ekkardt vezetésével kísérletet tettek demokratikus népmozgalom keltésére, össznémet demokrata párt alakítására 1864-ben, ez azonban sikertelen maradt. A velük szemben szervezkedő liberális frakcióból 1869-ben létrejött a Nemzeti Liberális Párt A. Lamey vezetésével. Programjában ez a párt ellenezte a demokratikus reformokat, a súlypontot a német kérdésre helyezte, és szövetségi állam, nemzeti hadsereg megteremtését tűzte ki célul, kapcsolatot keresve testvórpártjaihoz a többi német államban. A választásokon e programmal nagy sikert értek el. Hessenben szintén Haladópárt néven szerveződött A. Metz vezetésével a liberális képviselők csoportja. A porosz nemzeti liberális politika támogatása mellett a politikai és gazdasági szabadságot hangsúlyozták. E politika sikerét az 1862-es választásokon elért abszolút többségük jelezte. 1866-ban a mozgósítás kérdésében azonban szétesett e párt, a továbbra is abszolút többségű, Haladópárttá alakult legerősebb csoportosulás mellett kivált a polgári demokraták frakciója, a liberális-konzervatív csoport ós a Munkáspárt. A többi északnémet kis- ós középállamban szintén a nemzeti liberálisok ós a demokraták szervezkedése folyt, zömben a Nemzeti Egyesület szervezeteiben. A pártpolitikai fejlődés súlypontja Szászországban és Hannoverben volt. Hannoverben 1863-ban alakult meg a Haladópárt poroszbarát programmal, Szászországban pedig 1862 és 1866 között a Szász Haladó Egyesület, a Szász Néppárt és az Általános Német Munkásegylet. Itt első ízben különültek el a munkások mind a liberálisoktól, mind a demokratáktól, ós alapítottak saját pártot. A türingiai kisállamokban is Szászországhoz hasonló szervezkedés folyt, de ott nemzeti liberális többség alakult ki. Mecklenburgban és a Hesseni Választófejedelemségben a reakció megakadályozta a pártpolitikai csoportosulást. Tanulmánya utolsó fejezetében G. Eisfeld a porosz Nemzeti Liberális Párttal foglalkozik. Megállapítja, hogy a Haladópártban a liberálisok és demokraták együttműködése csak időleges lehetett, a liberálisok a gazdasági kérdéseket helyezték előtérbe, míg a demokraták az alkotmányos szabadság megvalósítását tartották fontosabbnak. A nemzeti kérdésben is eltávolodott egymástól a két csoport, a liberálisok az 1864-es háború után üdvözölték a porosz sikert, V. Unruh vezetésével egy csoportjuk pedig már a kormánnyal való kompromisszumra is kész volt. A demokraták ezzel szemben ragaszkodtak korábbi célkitűzéseikhez, és semmiféle kompromisszumra nem voltak hajlandók. Az ellentétek az 1866-os választások idején csaptak a legmagasabbra. A parlamenti vita során a kiéleződött nézetkülönbség végül oda vezetett, hogy V. Unruh vezetésével egy liberális csoport elhagyta a Haladópárt frakcióját. Ezek a képviselők a baloldali centrumhoz tartozó további képviselőkkel együtt elhatározták, hogy a kormány külpolitikáját támogatják, a belpolitikában azonban ellenzékiek maradnak. Csoportosulásuknak a Nemzeti Párt Üj Frakciója elnevezést adták, de a párt önálló szervezésére csak az észak-német parlament megalakulása után került sor. Az észak-német parlamentben képviselt államok liberálisai és demokratái három részre szakadtak: jobboldali liberális frakcióra, demokratikus baloldalra és Liberális Középpártra. A porosz nemzeti liberálisok középen foglaltak helyet, és a frakció 1867 februári megalakulása egyúttal a párt születésnapjának is tekinthető. A pártszervezés során napvilágra került pártprogram fő célkitűzésnek a hatásos nemzeti politika meg-