Századok – 1973

Közlemények - Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) 91/I

Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követ jelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) Verancsics Antal volt az első magyar államférfi ós történetíró, akinek érdeklődési köre kiterjedt a Kaukázuson túl levő országokra és felfigyelt a szintén részekre töredezett, de a hatalompolitikai, diplomáciai küzdőtéren el nem hanyagolható szerepet betöltő örúzia jelentőségére. Objektive az tette lehetővé Verancsics Antal számára a grúz viszonyokkal való megismerkedést, hogy kétízben is magyar követ volt a Fényes Portán, ahol alkalma nyilt megismerkednie az oszmánok Grúziával szemben követett politikájával, a két terjoszkedő mohamedán hatalom közé beékelődött grúz államok helyzetével. Szubjektive pedig az mozdította elő Verancsics Grúziával kapcsolatos ismereteinek viszonylagos gazdagságát, hogy humanista gyökerekből táplálkozó tudásvágyát nem csupán könyvekből elégítette ki, hanem — és ez kitűnik terjedelmes követjelentéseiből és egyéb levelezéséből is — szinte valamennyi sztambuli réteggel valamiféle kapcsolatot tudott kialakítani, ós ezáltal feljegyzései nemcsak igen színesek és vonzóak, de egyben rendkívül valósághűek is. Sztambulban, a hatalmas birodalom fővárosában valamennyi nép képviselője megfordult s a szerájból kiszivárgó hírek mellett a hatalmas nagyra nőtt ország valamennyi végéből odaáramló kereskedők, küldöttségek dús információforrást jelentettek a diplomata Verancsics számára — és hozzátehetjük: a történetíró és első kézből származó forrásokat megbecsülő Verancsics számára is. Jó pénzért, ajándékokért szólásra bírta a basákat, udvari tolmácsokat és futárokat, de kikérdezte a kereskedőket, katonákat, sőt gályarabokat is. Ugyanakkor a bőségesen áradó hírek, közlések duzzadó folyamát jó kritikai érzékkel megszűri és igen gyakran nyomban kétségeit fejezi ki, fenntartásokat hangoztat, vagy csupán jellemző, de nem feltétlenül elfogadható adatként értékel egyes értesüléseket. Ha ezek igaz volta a későbbiek során beigazolódik, úgy nem mulasztja el ennek kiemelését. Verancsics családja Boszniából származott, de amikor a törökök ide behatoltak, Dalmáciába telepedett át. Verancsics Antal 1504. május 29-én született Sibenik városában. Neveltetését nagybátyja, Statileo János budai prépost, a későbbi erdélyi püspök irányította, s az б jóvoltából fejezhette be tanulmányait a padovai egyetemen. Ifjúkorában korának kiváló humanistáival kötött személyes kapcsolatokat; ezek közé sorolhatta Rotterdami Erasmust és Paolo Gioviot, a történetírót.1 Külföldi tanulmányainak ideje alatt zajlott le a mohácsi ütközet; hazatérte után nyomban Szapolyai János szolgálatába lép, akit a pápánál, a lengyel, cseh, francia és angol királynál, valamint a velencei köztársaságnál képvisel.2 1 Szalay László — Wenzel Gusztáv: Verancsics Antal magyar királyi helytartó, esztergami érsek összes munkái (a továbbiakban: Verancsics), XII. köt., Budapest. 1875, XVIII. 1. és 309. 1. 2 Csaknem egész Európát beutazta: „Ab annis ferme duobus de triginta assiduis usus sum legationibus ad diversos Principes Christianos et Turcas; suscepi praeterea privato studio tot itinera et tarn longinqua, ut exceptis Hispania, Thracia, Macedonia,