Századok – 1972
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Történelmi személyiség; válság és fejlődés a XVII. századi Magyarországon 609/III
628 R. VÁRKONVI ÁGNES' a szabadság európai méretű kritériumaként szerepel. A Gusztáv Adolf svéd király magyarnyelvű s a bujdosóknak ajánlott életrajza, „Lelki és testi szabadságért való Dicséretes Hadakozásainak" egyik nyomós okát így fogalmazta meg: ,,a Császár.a Svécusoknak Balticum tengeren való kereskedéseket meggátolta, hajójokat el fogatta s abban valójokat fel prédaltatta". Mindezzel egybevág az újabb vizsgálatok eredménye, amely a XVII. század háborúinak okát az új gazdasági tényezőkre vezeti vissza.71 A magyarországi jelenségek értékelése szempontjából azonban az a kérdés, hogy a szabadkereskedelem elve áttörte-e a rendiség kereteit. A szabadkereskedelem fogalmát itt nem a rendi értelemben használjuk, hanem az akadálytalan, monopóliumokkal nem korlátozott élénk áruforgalom értelmében. Az így értelmezett és a rendiségen felülemelkedő szabadkereskedelemnek azonban több kritériuma van. így a nemesség adófizetési kötelezettsége, az elv, hogy a kereskedelmi forgalom egy része a „közjót", az államot illeti. De milyen, vagy melyik államot? A rendi Magyarországot vagy egy más formációt ? Ez a probléma gyökere. Zrínyinél már igen korán, 1650 körül, feltűnik az a gondolat, hogy a helyes célszerű államforma az abszolutizmus — állapította meg az újabb kutatás. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy ez általános programja vagy múló gondolata csupán, és egyáltalán államelméleti gondolatai hogyan minősít hetőek .? 2 Ha meggondoljuk, hogy Zrínyi a „Török Afium"-ban egyértelműen az állandó hadsereg elve mellett foglal állást, feltételének pedig a nemesi teherviselést tekinti, akkor nincs okunk kétségbevonni, hogy a rendi kiváltságok sarkalatos pontjait elvetette. Nem tudunk róla, hogy bárki merészelt volna Zrínyi korában a partikuláris érdekek antagonizmusába merült magyar nemességről olyan maró bírálatot írni, mint ő. Annak sincsen nyoma, hogy a rendi sérelmeket ismételte volna, vagy a rendi kiváltságok védelmében tett volna egyetlen tollvonást vagy kardvágást is. Sőt még a maga fajtájával, atyafiságával szemben is védelmére kel például a soproni polgároknak. Az „Elmélkedés" a korban páratlan bírálattal szól a magyar rendi országgyűlésről. Az országgyűlés nem sokat ér, mert tagjait különböző érdekek vezetik, mert hatástalan, mert a vélemények annyira megoszlanak az országgyűlés tagjai között, hogy már nem létezik olyan erős többség sem, mely akaratát keresztül tudná vinni, mert a közjó helyett sokan egyéni érdekeiket szolgálják, eszközei a Habsburg-háznak. Az „Elmélkedés" azt írja, hogy bár megéltek néhány országgyűlést, éppen a jó országgyűlés ideje alatt nem mentek 71 Kegyes Vitéz avagy a' néhai felséges svéciai király Gusztavus Adolphus Ritka példájú Kegyes életének. . . rövid históriája, melyet Vallásokért s Hazájok szabadságáért Bujdosó Igaz Magyaroknak szemeik eléiben függesztett. (Szőnyi Nagy István ? Debrecen. 1675) Wesselényi Pálnak és a bujdosóknak ajánlva. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár Ráth 331. 4. 7-' Zrínyi politikai programjáról jelenleg a következő álláspontok vannak: Töretlenül a nemzeti abszolutizmus megvalósítását tekintette céljának haláláig. Benczédi: 1957, 29—30. 1. Klaniczay 1964: 673 — 679. 1.; — Zrínyi az abszolutizmus ós a nemzeti centralizáció elvét 1660—61 körül félretette és a töröknek a Habsburgok segítségével való kiűzését tekintette egyedül járható útnak Perjés: 1965, 258—259. 1.; — Zrínyi politikai gondolkozása az abszolutizmus körül forgott „anélkül azonban, hogy a korszerű abszolutizmus mibenlétét teljes egészében felfogta volna". Makkai: Két könyv Zrínyi Miklósról. Századok, 100. (1966) 1314. 1. Zrínyi „magyarországi abszolutizmust igyekszik kialakítani." Székely Gy. : Zrínyi Miklós a költő ós államférfi. Jánus Pannonius Múzeum 1964. évi Évkönyve. 8. 1.
