Századok – 1972

Történeti irodalom - Kizlaszov; L. R.: Tivi v szrednie veka (Ism. Fodor István) 708/III

711 TÖRTÉNETI IRODALOM rendelkező Minuszinszk-völgyből gazdag földművelő hagyományokat hoztak magukkal. Az állattenyésztésben — a korábbi hagyományokkal ellentétben — kétséget kizáróan megjelenik az istállózó állattartás; az állatoknak télre szénát gyűjtöttek. Az ásatások alkalmával előkerült rövid kaszák tanúskodnak erről. A hakasz kézműipar szintén a régi gazdag hagyományokat örökölte s fejlesztette tovább. A kovácsmesterség magas fokát az alapozta meg, hogy a mai Tu va területe igen gazdag vasérclelőhelyekben. Az éremleletek tanúsága szerint a hakaszok országában jelentős pénzforgalom volt, pénzt azonban nem verettek, hanem kínai érmék voltak forgalomban (főként a IX —XI. sz.-ban). A hakasz állam társadalmáról gazdag anyagot tartalmaznak az említett sírfeliratok. Ezekből egy feudális állam képe bontakozik ki, melynek alapja a földtulajdon volt. A föld tulajdonosai az uralkodó kirgiz családok voltak, élükön a kagán családjával. Az államigazgatást bonyolult hivatali apparátus látta el. A feudális uralkodó réteg legfontosabb támasza az erős, hosszú háborúkban edzett hadsereg volt. Ennek legütőképesebb részét a páncélos nehézlovasság alkotta. Tuva területét a kagánok hat ,,bag"-ra (feudális birtokra) osztották, ezek birtokosául a Tuva elfoglalásában fontos szerepet játszott hadvezéreket tették meg. (A feliratok a ,,bag"-ok birtokosait ,,bég"-nek nevezik.) Mint említettük, a tamgák segítségével megállapítható a tuvai ,,bag"-ok területe, valamint az is, hogy ezek nem voltak állandóak, hanem időnként bizonyos változásokon mentek át. A feudális függőségbe került földművelők és állattenyésztők különféle szolgáltatásokkal tartoztak uraiknak. (Terményadó és robot, pénzadót csupán egyes rövid időszakokban feltételezhetünk.) A XI — XII. században a kagán egyeduralma jelentősen meggyengül. A feudális széttagoltság tüneteiként fogható fel a vazallus ,,bég"-ek egyre nagyobb elszigetelődése a központi hatalomtól, s az ettől való függetlenné válásuk. A hakaszok vallása régtől fogva a sámánizmus volt. A VIII. század közepétől azonban az uralkodó réteg egy része ujgur hatásra a manicheizriius követője lett. Az új vallás azonban nem eresztett mély gyökeret, s a X. századra minden nyoma eltűnt. A feudális széttagoltság időszakát élő hakasz állam a meginduló mongol hódító hadjáratok egyik első áldozata lett 1207-ben. Tuva mongolkori történetének kutatása ma még rendkívül nagy akadályokba ütközik, alig rendelkezünk ugyanis írott forrásokkal, s a régészeti leletanyag is meglehetősen kevés. A régészeti kutatások fontos eredménye hat mongolkori város feltárása Közép-Tuvában, melyek a mongol telepítések eredményeként jöttek létre. A hódítók fontos ipari és mezőgazdasági bázisnak tekintették Tuva területét, ahol a lakosság jelentős része foglalkozott ebben a korban is földműveléssel és kézművességgel. Igen sok telepest hoztak ide, főként Kínából. Az ásatások igazolták, hogy a telepesek által alapított városok a kézműipar és kereskedelem központjai voltak. A földművelés ós állattenyésztés a régebbi hagyományokat követte. A földművelők búzát, árpát, kölest termeltek. Az állattenyésztésben ebben az időben új ágazat jelenik meg: a sertéstenyésztés. Minden bizonnyal az új telepesek hozták magukkal ezt az állatfajtát, korábban ugyanis a szaján-altáji fennsíkon egyáltalán nem tenyésztették. (Minthogy a nomádok általában sehol nem tenyésztenek sertést.) A mongol hódítás a Tuva területén levő, korábban sem egyszerű etnikai képet még bonyolultabbá tette. 1200 után e területre nemcsak mongolok költöztek, hanem nagyszámú kínai telepes és muzulmán vallású kereskedő is. Tuva a XV. századig volt a mongol birodalom része. A mongol hódítás erőszakosan megszakította az itt élő népek gazdasági ós társadalmi életének korábbi normális menetét, s hosszú időre visszavetette őket a fejlődésben. Államiságukat megszüntették, a szajánaltáji fennsíkot mezőgazdasági és ipari bázisnak tekintették, kizsákmányolását jól szervezett hivatali apparátussal biztosították. A helyi lakosság jelentős részének kiirtásával