Századok – 1972
Történeti irodalom - A kapitalizmus kialakulásának történetéből– Teoreticseszkie i isztoriograficseszkie problemü genezisza kapitalizma – Problemü genezisza kapitalizma (Ism. Niederhauser Emil) 712/III
712 TÖRTÉNETI IRODALOM és erőszakos telepítéseikkel rendkívül tarka etnikumú lakosság alakult ki e területen, s egységessé csupán hosszú évszázadokig tartó asszimiláció következtében vált. (A mongol hódítás következtében Tuva lakosságának antropológiai típusa is megváltozott. Korábban itt kevert mongoloid-europid lakosság ólt, a mai tuvaiak pedig a belső-ázsiai embertani típus talán legjellemzőbb képviselői.) A XV. században, amikor a mongol fennhatóság megszűnt Tuvában, itt különböző etnikumú és nyelvű népcsoportokat találunk kis területi egységekbe tömörülve. így tehát a mai tuvai lakosság kialakulása a XV. században kezdődött. A mongol uralom következtében Tuva népességének társadalmi fejlettsége és kulturális színvonala alacsonyabb volt, mint a hakasz állam korában. Végül a szerző összegezi Tuva középkori történetének társadalmi ós gazdasági tanulságait. Elsősorban a nomád feudalizmus kérdését vizsgálja meg. Egyértelműen elveti a „nomád feudalizmus" elméletét, különösen azt a nézetet, mely szerint a nomádoknál a legalapvetőbb termelőeszköz az állatállomány ós nem a föld volt. Megállapítja, hogy a nomád és félnomád társadalmakban a legfontosabb termelőeszköz a föld volt, a feudalizmus alapja pedig — ugyanúgy, mint a letelepült földművelőknél — a feudális földtulajdon, bár meglehetősen sok elütő vonással. A középkori Tuvában mindvégig fontos szerepet játszottak a földművelők, akik a lakosság jelentős részét alkották. A lakosság többsége félnomád állattenyésztéssel foglalkozott, téli és nyári szállását váltogatva. A tuvai félnomád közösségek a nyugati feudalizmus faluközösségeihez voltak hasonlóak, a törzsi-nemzetségi felosztás ebben a korban már nem vérségi, hanem katonai-közigazgatási felosztás volt. A Tuva területén lejátszódó bonyolult etnikai folyamatok eredményekónt hozzávetőlegesen csak a XVIII. századra alakult ki a mai török nyelvű tuvai etnikum. Kizlaszov munkája szinte minden tekintetben úttörő jelentőségű. Egy olyan terület középkori történetét dolgozza fel, amelyről eddig szinte semmit nem tudtunk. Könyve példamutatás és figyelmeztetés: nemcsak a nagy ázsiai világbirodalmak, hanem a kis népek története is igen sok tanulsággal szolgálhat a középkor kutatóinak, s jelentőségüket semmiképp nem szabad alábecsülni. Munkáját nagy haszonnal forgathatják a népvándorlás és honfoglaláskor magyar szakemberei is, hiszen Tuva azon a földrészen fekszik, ahonnan a nomád népek nagy vándorlásai kezdetüket vették. FODOR ISTVÁN A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL TEORETICSESZKIE I ISZTORIOGRAFICSESZKIE PROBLEMÜ GENEZISZA KAPITALIZMA. MATERIALÜ NAUCSNOJ SZESZSZII, SZOSZTOJAVSEJSZJA V MOSZKVE 11-13 MAJA 1966 G. (Moszkva, Nauka, 1969. 280 1.) A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS HISTORIOGRÁFIAI PROBLÉMÁI. A MOSZKVÁBAN 196G. MÁJUS 11-13-ÁN TARTOTT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK ANYAGA PROBLEMÜ GENEZISZA KAPITALIZMA (Szbornik sztatej. Moszkva, Nauka, 1970. 523 1.) A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK PROBLÉMÁI. TANULMÁNYGYŰJTEMÉNY A Szovjet Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete egy évtizede létrehozott egy tudományos tanácsot, amely az egyik társadalmi formációról a másikra való átmenet alapvető elméleti kérdéseit tanulmányozza. A feudalizmusról a kapitalizmusra
