Századok – 1972

Történeti irodalom - Kizlaszov; L. R.: Tivi v szrednie veka (Ism. Fodor István) 708/III

708 TÖRTÉNETI IRODALOM Fancsovits György két cikke, amely egyrészt a polgári demokratikus, másrészt a proletárforradaloin Békés megyei sajátosságaira kívánt rámutatni, a címben ígért s joggal elvárt specifikus kép helyett — többször — csak általánosságok megfogalmazására vállalkozott. A megye legfontosabbnak vélt sajátosságai csakúgy voltak országos sajátosságok is, mint bármely országrészé, vagy megyéé. (Pl.: a) & forradalmi lehetőségek megragadása, b) a falu népe felzárkózott az ipari proletáriátus mellé, с) a két forradalom alapvető kérdése a föld és d) az agrárproletáriátus elfogadta a munkásosztály vezetését.) Első tanulmányában is izgalmas kép bontakozhatott volna ki, ha a nemzeti tanácsok társadalmi — rétegszerinti — összetételét feltüntető táblázata alapján — annak pontatlanságát elkerülve — részletes elemzéssel feltárta volna a társadalom rétegeinek hatalmirészesedési arányait, bennük különösképp az értelmiség ós a kispolgárság fölényes szerepét. G. Vass István cikkében pedig — ha nem is újszerűen — megállapította, hogy a Viharsarokban sem alakulhatott volna ki a forradalmi helyzet, ha a fővárosi események nem sietnek a helyi események inspiráló felerősítésére. A Tanácsköztársaság kulturális és szociálpolitikai törekvéseinek a megrajzolásánál (Lovász György és Gácser József írásai) kiderült, hogy — Békésben is — mérföldes léptekkel akarta a nép a százados elmaradást behozni; ritkán ostromolta sürgetőbben nép a szociális és a kulturális vívmányok magaslatait, mint éppen a két forradalom, főképp a Tanácsköztársaság idején. A battonyai, a mezőberónyi ós a vésztői forradalmak megírása (Takács László, Irányi István ós Leiner Gyula) sok-sok helytörténeti adalékkal színezte a megye — két forradalom alatti — történeti képét. A már 1918 novemberében megszervezett polgárőrségek — 1919 koratavaszán — karhatalmi századokká szerveződtek át. Amikor pedig a külső imperialista támadás a Tanácsköztársaság katonai megsemmisítésére törekedett, megindult a fiatal proletárdiktatúra élet-halál harca és drámai küzdelme. E viharsarki proletárhadsereg újjászervezésének, győzelmes északi hadjáratának, majd a tiszántúli ellentámadás történetének megörökítésére vállalkozott szép sikerrel Szabó Ferenc, a kötet szerencsés kezű és szemű szerkesztője. A megye vöröskatonáinak a névsorát közzétéve, értékes adalékkal járult hozzá a kötet a honismereti szakkörök munkájához, a névsorok további adatai azonban (társadaldalmi rétegződés, foglalkozás, életkor stb.) árnyaltabb következtetések levonására is lehetőséget adhattak volna. A gazdag kép- ós iratdokumentáció (55 oldalon) a Békési Megyei Levéltár és a Békéscsabai Megyei Múzeum szakembereinek a munkásságát dicséri, a szép és élvezetes képanyag pedig, a kötet nyomdatechnikai gondozásával és előállításával együtt, a Gyulai Nyomda országosan is elismert nevét öregbítik. KANYAR JÓZSEF * L. R. KIZLASZOV: ISZTORIA TUVI V SZREDNIE VEKA (Izdatelsztvo Moszkovszkogo Universziteta, 1969. 211 I.) TUVA TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN Kizlaszov munkája a történettudomány egy „fehér foltját" számolja fel a Jeniszej forrásvidékén elterülő ország népei középkori történetének megírásával. Az írott kútfők szinte teljes hiánya miatt a szerző főként a második világháború óta előkerült régészeti