Századok – 1972
Közlemények - T. Erdélyi Ilona: A radikális-republikánus eszmék egyik első hazai népszerűsítője: Kalmár István 667/III
» T. Erdélyi Ilona: A radikális-republikánus eszmék egyik első hazai népszerűsítője: Kalmár István A Junges Deutschland magyarországi visszhangjának vizsgálata és Erdélyi János körüli kutatásaink során figyeltünk fel egy Németországban is ritka, nálunk pedig sokáig ismeretlen sajtótermék, a németnyelvű, Párizsban 1834—1836-ben megjelent „Der Geächtete" с. folyóirat magyarországi kéziratos másolatára, amelyet Kalmár I István készített 1839-ben. Szokatlan jelenség ebben az időben, hogy akár kéziratos 1 formában is ilyen eszmeiségű iratokat olvashassanak Magyarországon. Elsőnek és egyedül Pándi Pál említette a korai szocialista eszmék hazai terjedését vizsgálva ezt a másolatot, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kóz-I irattára őriz.1 A „Der Geächtete" с. folyóirat a „Bund der Geächteten" elnevezésű titkos emigráns szervezet orgánuma volt. A Bund az 1834-ben feloszlatott németországi politikai menekültek, ill. kézművesek alapította „Deutscher Volksverein" legöntudatosabb tagjaiból alakult ugyanazon évben. A „Bund der Geächteten" célja, mint alapszabályai kimondották: „Németország felszabadítása a gyalázatos szolgaság igájából", valamint „olyan állapotok teremtése, . . . amelyek megakadályozzák a visszazuhanást a szolga. ságba és a nyomorba", vagy másutt: „Németország felszabadítása, ós az emberi és polgári jogok deklarációjában kinyilvánított alapelvek megvalósítása".2 • A „Bund der Geächteten"-nek már alapszabályaiban is, miként a később felszínre jövő ellentétekben, megmutatkozott bizonyos kettősség. Okai a tagság összetételében rejlettek és a Napóleon elleni háborúk eseményeihez vezethetők vissza. A szabadságjogok és a német egység követelése már a század első évtizedeiben felhangzott, legszélsőségesebben az ifjúsági mozgalmakban, mégpedig a Burschenschaft radikális, a Follentestvérek vezette csoportjában. Follenéknek (elsősorban Carl Follennek) a valóságtól elszakadt, idealista köztársaság- és egységgondolata, és az „áldozat-halálnak", az egyóni önfeláldozás szükségességének hirdetése, amelynek a Kotzebue-t meggyilkoló Karl Sand lett szenvedő hőse, még a „Bund der Geächteten" alapszabályainak 28. cikkelyében is kísért.3 Ezek a gondolatok csak szűk körben hathattak. A szabadság-mozgalmak második 1 Der Geächtete. Zeitschrift in Verbindung mit mehreren deutschen Volksfreunden. Herausgegeben von Jacob Venedey. 1836. Paris. — A lap belső borítóján a mottó: „Erlöse uns vom Übel !", azaz a német Miatyánk „Szabadíts meg minket a gonosztól !" sora, mint arra az első számban megjelenő „Vorwort" utal is. — A másolatról: Ld. Pándi Pál: Utópista eszmék a reformkori Magyarországon. Magyar Tudomány, 1966. 3. sz. — Jelzete: MTAK Kézirattár, Vegyes 4d rét 83. sz. I—II. kötet. Az eredeti példánnyal nem sikerült összevetnünk a másolatot, de kihagyásnak semmi nyoma, s az egyes számok — összesen 12 jelent meg — arányosak, a rendszeresen ismétlődő rovatok, a cikkek hossza, terjedelme is arra mutat, hogy a másolat teljes. 2 Magáról a lapról, a „Bund der Geächteten"-ről, valamint a „Bund der Gerechten"-ről és a „Bund der Kommunisten"-ről: „Der Bund der Kommunisten. Dokumente und Materialien. Band I. 1836 —1849." (Berlin, 1970. Dietz Verlag, 1-1196. lap. Institut für Marxismus —Leninismus beim ZK der SED és Institut für Marxismus— Leninismus beim ZK der KPdSU kiadásában.) 3 Az alapszabályok: i. m. 978. 1.
