Századok – 1972
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526) 561/III
NEMESFÉMTERMELÉS t'XK 1000-1526 KÖZÖTT 565 kolonizációs várostelepülés alapításától keltezhető.2 0 Viszont az ugyancsak nagymultú erdélyi Radna ezzel már nem igen tartott lépést, termelése stagnált, vagy éppen már hanyatlóban is volt a XIV. század elején.21 Utóbb pedig még Selmecbányának is megvoltak a maga, nem is szűk keresztmetszetű, válságperiódusai; 1434—1435-ben pl. a körmöcbányai kamara, amelyhez Selmecbánya is tartozott, mindössze 2868 márka 15 latos finomságú ezüstöt veretett pénzzé.22 Termelése a század végén az ugyancsak a selmeci alkamarához tartozó Béla-, Baka- és Újbányáéval együtt alighogy 10 000 márka (2500 kg) körül mozog2 3 és csak a XVI. század második negyedében szökik 20 000 márka fölé.24 Válságosra fordult a XV. század derekával a Besztercebánya környéki bányászat helyzete is;25 azt csak a Thurzó —Fugger vállalkozással porondra lépő monopolisztikus monopolizmusra törő — kalmártőke állította a század végével ismét talpra.2 6 A hanyatlás útját járta ekkor már Szomolnok is, amely a XVI. század második harmadában alig 800 márka (200 kg) ezüstöt termelt.27 A becslő felmérés túlzásai kettős hibaforrásra vezethetők vissza. Ingatag magában véve a számszerű bázis is. A két-harmadfélszáz éves korszak termék -átlagának a számítása kevés és kizárólag a XV. század utolsó negyedéből ismert számadatra épült; ezek is vagy másodlagosak, vagy fogyatékosak, nem felelnek meg az országos teljesség követelményének. Kováts Ferenc adatai országos értékűek ugyan, de nem a termékvolument regisztrálják, hanem — pénzverőházanként részletezve — a pénzverési felségjog hozamát,28 majd meg a pénzverés legfőbb őrének, az esztergomi érseknek a pénzöntvény súlyához mért ún. ,,pisetum"-jövedelmét. Csak közvetett adatok ezek tehát, amelyekből többrétűén kombinatív átszámítással kellett a termékmennyiség kiszámítását megkísérelni. Hóman Bálint adatai a termelt fémek mennyiségét 1 számolják el, de nem annak országos volumenét. A kútfő ugyanis a körmöcbányai kamaraispán 1486 1492. évi számadása, amely csak a körzetéhez ' tartozó Garam menti 7 bányaváros nemesfémtermeléséről ad számszerű képet. -°r Paulinyi Oszkár : A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányászatban Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sorozat, 40. Bpest, 1966, 32 — 33. 1. — Német változata: Acta historica acad. scient. Hungaricae, vol. XII, 1966, 49 — 51. 1. 21 Györffy, 5: 554—555. 1.; a XIII. sz. végén Beszterce a pénzverőkamara székhelye. 22 A 11. jegyzetben id. számadás. A számadás 2688 m. 40 1/2 p „finomnak" (fein silber) mondott ezüstje 16 latos finomsággal van véve, amint ez a pénzöntvény előállításához felhasznált azonos súlyú réznek a mennyiségéből világosan megállapítható. 23 Hóman, 2: 149. 1., 2. jegyz. 24 Paulinyi Oszkár: Die Edelmetallproduktion der niederungarischen Bergstädte, inbesondere jene von Schemnitz in der Mitte des XVI. Jahrhunderts. — Nouvelles Études Historiques publiées à l'occasion du XIIe congrès international des sciences historiques par la commission national des Historiens Hongrois. Bpest, 1965, 187. 1. 25 Paulinyi, 19. 26 Götz Frh. v. Pöllnitz : Jakob Fugger, Kaiser, Kirche und Kapital in der oberdeutschen Renaissance. Tübingen, 1949. Ebben a műben és a „Quellen und Erläuterungen" hozzátartozó külön kötetében (Tübingen, ó. п. — 1951?) található ma a Fugger-ház magyarországi vállalkozásaira vonatkozó kútfőanyagnak a legszélesebb körű számbavétele. Kiaknázása azonban éppen gazdaságtörténeti vonatkozásban egyáltalán nem kielégítő. Megreked az eseménytörténeti felszínen, a „magyar vállalatnak" csak amolyan „külső" története. 27 Hans Dernschwam Fugger-faktor feljegyzése 1528-ból, közli: Jozef VlachoviS: Slovenská med' v 16. a 17. storocí. Bratislava, 1964, 280. 1. 28 Idézi Kováts az egyes kamarák pénzverési jövedelméről szóló 1453. óvi adatokát is, de oly értelmezéssel, amit nem tudok magamévá tenni. (Vö. fentebb 16. jegyz.)
