Századok – 1972
Történeti irodalom - Rónay László: Az Ezüstkor nemzedéke (Ism. M. Kondor Viktória) 485/II
485 TÖRTÉN"ETI IRODALOM anyagát a fenti kötet tartalmazza, meggyőződhetett arról, hogy az előadások rendszerint gazdag felszólalás- és vitaanyaggal egészültek ki. Igen sajnálatos tehát, hogy — a néhány földrajzinóv-gyűjtési hozzászólást leszámítva — ez a vitaanyag a kötetben nem került kiadásra. Pedig ez nemcsak számos vitás pontra hívta volna fel figyelmünket, hanem az előadások anyagát itt-ott adatkiegészítésekkel egészíthette volna ki. De így is lehetőség nyílik néhány vitás kérdés jelzésére. Az egyik (vö. Gáldi László és e sorok szerzőjének előadását) pl. az, hogy a név ill. a névhez kapcsolódó különféle meghatározójelzők (foglalkozásjelölők stb.) alapján meg lehet-e határozni egyértelműen a név viselőjének nemzetiségét. — Egy másik vitatott kérdés, hogy a XV. század végén ill. a XVI. század elején a keresztnév mellett álló második nevet már vezetéknévnek kell-e tekintenünk, vagy foglalkozásjelölőnek, tulajdonságjelölőnek, származásjelölőnek. Korábbi nézetekkel szemben e kérdéskörben az előadók, köztük Székely György, óvatosabban fogalmaznak és a vezetéknéviség megítélésében igen komplex módszerre támaszkodnak. Úgy gondolják, hogy óvatos metodikával az ekkori nevek nem-vezetéknév állományából igen fontos társadalomtörténeti, iparosság-történeti tényekre lehet következtetni. — Természetesen számos egyéb vitaterületre is utalhatnánk. Jelen kötetet érdemes összevetni az 1958-ban megtartott konferencia anyagával, amely 1960-ban jelent meg „Névtudományi Vizsgálatok" címmel. Akkor, 1958-ban, néhány előre felkért előadó nagyterjedelmű előadásához kapcsolódott néhány rövidebb korreferátum, jelenleg igen nagyszámú, terjedelmében egymáshoz többé-kevésbé hasonló méretű előadás szerepelt a napirenden, szerencsésen reprezentálva a magyar névkutatás fejlettségét, témaköreinek széles spektrumát, problematikájának, vitapontjainak gazdagságát. A mostani konferencia abban is eltér az 1958. évitől, hogy ezen számos olyan előadás is elhangzott, melyeknek a névtudományon túlmenően általános tudománymódszertani jelentősége is van. Csak példaképpen említjük meg I'app László , Névtudomány és nyelvtudomány" című előadását, melyben az említett szerző — többek között - az indukció és a dedukció közötti különbséget elemzi abból a szempontból, hogy ezek a tudományos kutatásban egymáshoz viszonyítva milyen eredményességgel alkalmazhatók. A mostani kötet gondos szerkesztői munkáról tanúskodik. Használatát a név-és tárgymutató hiánya kissé megnehezíti, sajnos a kötetben szereplő nevek dőlt betűvel való kiemelése sem enyhíti sokkal ezt a hiányosságot. A szerkesztők egyébként a „Nyelvtudományi Értekezések" sorozat hagyományainak betartása miatt kényszerültek a név-és tárgymutató elhagyására. ВÜKY BÉLA RÓNAY LÁSZLÓ: AZ EZÜSTKOR NEMZEDÉKE (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1967. 222 I. Irodalomtörténeti füzetek 58. sz.) A Nyugat „harmadik nemzedéke" egyik csoportjának történetét kapja az olvasó — a kezdeti szárnypróbálgatásoktól a névadó folyóirat megszületéséig, majd megszűnéséig. Az „Ezüstkor" (mely nevét Babits hasonló című tanulmánykötetétől kölcsönözte) 1943 márciusában indult negyedévi folyóiratként, és mindössze két számot ért meg. A szerző úgy véli, hogy az „ezüstkorosok"-nak a magyar antifasiszta szellemi ellenállás szempontjából sem közömbös művei és kritikái méltatlanul hullottak ki az irodalmi és irodalomtörténeti köztudatból. E szellemi érés eredményeinek: költemények sorainak és regények szerkezetének, szellemének emlékezetbe idézését tartja elsősorban feladatának, s így bőven dokumentálja könyvét. Az adatok: művek, műrészletek, egy-14 Századok 1972/2
