Századok – 1972
Történeti irodalom - Névtudományi előadások. II.(Ism. Büky Béla) 483/II
483 TÖRTÉN"ETI IRODALOM A mozgalom felszabadulást követő negyed évszázados tevékenységét Gáspár István, Karcsay Sándor, Körösi Tibor, Varró Tibor ,,A Közalkalmazottak Szakszervezete 25 éves munkásságának áttekintése" címmel ismertetik. 1944—45 fordulója alapvető változást hozott a közalkalmazotti rétegeket illetően is. A régi, fasiszta közigazgatás szétesett. A haladó szellemű közalkalmazottak keresték az utat az új élet felé. A szakszervezet 1945 novemberi jelentése közli, hogy a márciusi 500-as taglétszám 41 ezerre emelkedett. Igyekezett bejutni a szakszervezetbe a reakciós elemek — állásaikat mentő — tömege is. Fontos feladat volt a népellenes elemek kiszorítása a szakszervezetből is, az államapparátusból is. A népi demokratikus állam létrejöttével megváltozott a szakszervezet feladatköre. Hagyományos funkcióinak végzése mellett segítenie kellett a demokratikus állam erősödését, részt vett a munkásosztálynak a hatalom teljes meghódításáért vívott küzdelmében. Már a felszabadulás után megkezdődött a szervezett káderképzés: a munkásokat a munkapad mellől kiemelve küldték egyetemekre, közigazgatási tanfolyamokra, hogy képesek legyenek betölteni új feladataikat az államapparátusban. A Közalkalmazottak Szakszervezetét 1949-es átszervezése szervezetileg is alkalmassá tette arra, hogy az új alkotmánnyal létrehozott szocialista álllamszervezettel hatékonyan együttműködhessen. A szerzők a szakszervezet kongresszusainak határozatai, a törvények és rendeletek tükrében vizsgálják a szervezet végzett munkáját. Utalnak a lenini útról történt letérés káros hatásaira, ismertetik a közalkalmazottak élet* és munkakörülményeinek javítására tett javaslataikat és az elért eredményeket, a szakszervezet politikai és kulturális tevékenységét, a szakszervezet szervezeti fejlődését ós a vezetési módszerek javítását, kiterebélyesedő nemzetközi kapcsolatait. A felsorakoztatott gazdag anyag ismertetése során azonban a szerzők néhol, egy-egy határozat indokolására törekedve, úgy tűnik, elkerülik az összefüggések mélyebb vizsgálatát, a kritikusabb elemzést: vajon helyesnek bizonyult-e — már gyakorlati tapasztalattal rendelkezve — egy-egy intézkedés, rendelkezés; megtettünk-e mindent, ami erőnkből telt; milyen hibákat vétettünk a helyzet fel nem ismeréséből fakadóan vagy a végrehajtás eltorzulása során? Szükséges, hogy még elmélyültebben vizsgáljuk közelmúltunkat, melyből a tapasztalatok összegezése felbecsülhetetlen hozzájárulás teendőink meghatározásához. A kötetben helyet kapott Szamel Lajos ,,A szocialista államapparátus kialakulásának útjairól (1945—1969)" című értékes összefoglalása, valamint 66 dokumentum a közalkalmazottak történetének fontosabb s rendelkezésre álló irataiból. TELEKI ÉVA NÉVTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK. II. NÉVTUDOMÁNYI KONFERENCIA, BUDAPEST, 1969 Szerkesztették Kázmér Miklós és Végh József (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1970. 396 1. Nyelvtudományi Értekezések 70.) Minden társadalomtudománynak előnyére szolgál, ha eredményei megközelítik a természettudományok körében tapasztalt egzaktságot; ha forrásokkal igazolható biztos adatokból, ill. ilyen adatok százaiból, sőt sokszor ezreiből leszűrt következtetések jellemzik eredményeit. A névtudomány e fenti szempontból egyik erőssége a nyelvtudománynak, amelyhez talán legerősebben kapcsolódik. Ugyanakkor a névtudomány a történettudományt, a néprajztudományt, a művelődéstörténetet és némelykor az irodalomtudományt is sok biztos és egzakt adattal gazdagíthatja.
