Századok – 1972

Történeti irodalom - Balázs Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban (Ism. Bellér Béla) 437/I

TÖKTÉNETI IRODALOM 437 A szöveggyűjtemény következetes használata segítséget ad a dokumentumok helyes értelmezéséhez és az általuk tükrözött folyamatok megértéséhez. Ennek egyik módja a különböző időpontokban keletkezett, azonos tárgyra vonatkozó dokumentumok szövegeinek egybevetése. Egyetlen példát ragadunk ki. Az 1948 áprilisi Gazdasági Együttműködési Törvény egyik mondata a következőképpen hangzik: ,, . . .az Egyesült Államok népének alapelve, hogy támogassa és megszilárdítsa Európában az egyéni szabadság elveit, a szabad intézményeket és az igazi függetlenséget . . ." Egy évvel később, 1949. április 19-én módosították a törvény e mondatát, néhány szót iktatva az egyébként változatlanul hagyott szövegbe. Az új fogalmazás: ,, . . .az Egyesült Államok népének alapelve, hogy bátorítsa Európa egyesítését (kiemelés tőlem — L. I.), és hogy támogassa és erősítse Európában az egyéni szabadság elveit stb." A beiktatott három szó a nyugateurópai integrációs folyamat előrehaladását jelzi, azt a tényt, hogy az Egyesült Államok ezúttal már szükségesnek tartotta kinyilvánítani: a Marshall-segély célja Nyugat-Európa politikai integrálódásának előmozdítása. Egy évvel azelőtt még nem tekintette időszerűnek a deklaráció szövegbe iktatását, 1949-ben azonban nem látott többé okot a dollársegély céljának elhallgatására. LÁNG IMRE BALÁZS GYÖRGYNÉ: KORKÉP KIALAKÍTÁSA A TÖRTÉNELEMOKTATÁSBAN (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1970. 302 1.) Néhány éve szinte a szemünk láttára cseperedett fel és izmosodott meg egy, a történettudomány és a pedagógia határterületein elhelyezkedő új „határtudomány", a történelemtanítás pedagógiája. Az új tudományág útját már eddig is olyan figyelemreméltó alkotások szegélyezik, mint Veress Judit: A történelemtanítás módszertanának pedagógiai alapjai, Hunyod,y György: A tanulók történelmi alapfogalmainak vizsgálata és Szebenyi Péter: Feladatok, módszerek, eszközök. E sorozat újabb nagy nyereségeként könyvelhetjük el Balázs Györgyné neveléstudományi kandidátusi értekezésének könvvbéli változatát. A könyv címe önmagáért beszél. A korkép kialakítása, a letűnt emberek és korok életének valósághű felidézése, a történeti hitelesség biztosítása olyan követelmények, amelyek a történetfilozófia alapvető kérdését, a történelmi megismerés jellegét, megbízhatóságát, egyszóval a történelem tudományosságát éppen olyan mélyen érintik, mint a történettudomány iskolai közvetítésének általános ós szaktárgypedagógiai kérdéseit. A feladat komplex volta komplex vizsgálatot követel: a történetfilozófia, pszichológia, esztétika, pedagógiai szociológia, pragmatikus analízis, pedagógia, didaktika, metodika tudományos eredményeinek széleskörű ismeretét és szintétikus alkalmazását. A szerzőnő teljes mértékben ura a kérdés magyar szakirodalmának, s kellő mértékben uralja a legszélesebb értelemben vett külföldi irodalmat is (bár itt a dolog természeténél fogva mindig lehet többé-kevésbé indokolt igényekkel előhozakodni, így tárgyunkat illetően pl. J. Lukács, Nash, Barraclough, Plumb, Perkins, Snell stb. — részben újabb keletű — könyveivel kapcsolatban). A szakirodalom beható ismerete természetesen nem teszi fölöslegessé az önálló pedagógiai tapasztalatok, megfigyelések, kísérletbe hajló megfigyelések, kísérletek elvégzését s a pedagógiai koncepcióba való beépítését. A legkülönbözőbb tudományágaknak és pedagógiai vizsgálati módszereknek szuverén uralma teszi lehetővé a szerzőnő számára, hogy a különböző eredetű és jellegű ismereteket tömör, hézagmentes egységbe foglalja, kristályos logikai renddé építse, s minden modorosságot kerülő, tárgyszerű s mégis üdítően szép stílusban fejtse ki. Külön kiemelnők a nemegyszer bonyolult gondolat-11 Századok 1972/2