Századok – 1972

Történeti irodalom - Sági Károly lásd Bakay Kornél

TÖRTÉNETI IRODALOM BAKAY KÖKNÉL, KALICZ NÁNDOR, SÁGI KÁROLY: VESZPRÉM MEGYE RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA. A DEVECSERI ÉS SÜMEGI JÁRÁS Szerk. Bakay Kornél (Magyarország régészeti topográfiája 3. Főszerk. Gerevieh László, sorozatszerk. Patek Erzsébet. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kiadványai — — Publicationes Instituti Archaeologii Aeademiae Scientiarum Hungaricae) (Budapest. 1970. 322 1. 4 önálló térképmelléklet) Az Akadémia Régészeti Kutató Csoportja a hatvanas években elhatározta Magyarország régészeti emlékeinek kataszterbe foglalását és ennek alapján Magyarország régészeti topográfiájának megszerkesztését és kiadását. Egyben kidolgozta a feladat elvégzésének módszerét: annak elméleti és gyakorlati kérdéseit. 1964-ben a magyar régészek plénuma is megvitatta a szabályokat és elfogadta. Ezek szerint a tudományos sorozat elsődleges célja annak megállapítása és feltérképezése, hogy mink van, mi rejtőzik múzeumainkban és más őrző helyeken. Leltársorozatnak is nevezhetnék a topográfiát, mely közigazgatási, esetleg földrajzi egységenként regisztrálja régészeti leleteinket és a velük kapcsolatos tudományos kérdéseket, mint a lelőhelyeket, a leletek korát, jellegzetességeit, településtörténeti és etnikai értékelését stb. A cél elérésének módja a már eddig is ismert lelőhelyek és leletek helyszíni ellenőrzése, hitelesítése és az ellenőrzés közben felbukkanó új lelőhelyek felvételezése és rögzítése. Az ellenőrzés és hitelesítés tudományos eszköze a terepbejárás ós terepszemle. Fontos szerep jut azonban az eddigi irodalomnak is. A szerzők 1962-ben kaptak megbízást a Kutató Csoporttól, hogy az elfogadott elvek szerint készítsék el a Balatoni Múzeum gyűjtőkörébe tartozó Veszprém megye keszthelyi, sümegi és tapolcai járásainak régészeti topográfiáját. Munkájuk első kötete viszonylag gyorsan, 1966-ban már meg is jelent, a kézirat nagy terjedelme miatt azonban ki kellett belőle hagyni a sümegi járást. Ez most a devecseri járás anyagával együtt, mint a sorozat 3. kötete, 1970-ben látott napvilágot. Közben 1969-ben Éri István szerkesztésében elhagyta a sajtót a 2. kötet a veszprémi járás községeivel. Veszprém megye még hátralevő két járása: a pápai ós zirci szintén munkában van. Ezzel a kötettel lesz teljes a megye mai területének régészeti topográfiája. Feladatunk jelenleg a 3. kötet, tehát a sümegi és devecseri járások topográfiájának ismertetése. A szerzők munkájának alapvetően legfontosabb, egyben a legnagyobb fáradságot és a legtöbb időt igénylő része a terepbejárás, a lelőhelyek azonosítása, felmérése, és erről jegyzőkönyvek és tereprajzok készítése, melyek aláírva és hitelesítve a Régészeti Csoport Adattárában kerültek elhelyezésre. Bár a bejárásokat zömmel a kötet írói végezték, igénybevették helyi munkatársak, helytörténészek és különböző szakemberek segítségét, sőt a helybeliek megemlékezéseit is, akiknek adatait, véleményét és állásfoglalásait több esetben szó szerint idézik. A bejárást közigazgatási egységek szerint végezték és a két járás településeit nem különválasztva, hanem betűrendben közlik. A kötet 69 egységet, ma is élő települést tartalmaz, melyeknek határába nagyszámú elpusztult telep, puszta tartozik. Az egyes községek határait az 1966. évi területi beosztás határozta meg. A területen több száz lelőhelyet azonosítottak, de ezekhez a bejárások folyamán sok új lelőhely is társult, melyek eddig egyáltalán nem, vagy csak kevésbé